államfő
Az államfő állam egészének a nemzetközi jog és a belső jog alapján történő képviseletére jogosult szerv, emellett rangban a legelső tisztségviselő, a legmagasabb közjogi méltóság. Az államfő legitimációjának forrása képezi az államformák osztályozásának alapját, így a racionális-legális legitimációval bíró államfők általában a köztársaságok élén állnak, míg a tradicionális legitimációval rendelkező államfők a monarchiákra jellemzők. Léteznek azonban ezalól kivételek, úgy mint a választott uralkodók esete. A mai államfői tisztség alapját a fejedelmi tisztség képezte. Az államfőt a köztársaságokban rendszerint elnöknek, vagy köztársasági elnöknek nevezik, míg a monarchiákban királynak, császárnak, de államfő elnevezésére szolgál a nagyherceg és a sah elnevezés is, sőt, a pápa is egy monarchia államfőjének tekinthető.
Tudományterület:
Forrás:
Halász Iván: Az államforma kérdése és az államfők típusai. In Bende Zsófia - Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2014. 58.
Szerző:
Relációk
törvényerejű rendelet
A törvényerejű rendeletek a jogforrások, azon belül a jogszabályok egy különleges, történeti csoportját képezik, amelyek megalkotására az államszocializmus idején, 1989 előtt volt lehetőség, és amely jogszabályokat nem az igen ritkán...Tovább olvasomkormánybizottság
A kormánybízottság a kormány egyik testületi segédszervtípusa, amely tevékenysége több igazgatási ágazatra kiterjed, az azok közötti együttműködés koordinálására hivatott. A kormány jogosult a létrehozatalukra, méghozzá normatív határozat, vagy kormányrendelet útján,...Tovább olvasomalkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagjai, az alkotmánybíráskodást ellátó személyek az alkotmánybírák. A magyar Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, egy a képviselőcsoportok által jelölt bizottság...Tovább olvasommegyei önkormányzat
A megyei önkormányzatok olyan területi önkormányzatok, melyek feladata olyan törvényben meghatározott feladatok ellátása, mint vidékfejlesztési, területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatok, ezen felül a helyi önkormányzatok általános feladatköreit is el kell...Tovább olvasompromulgáció
Promulgációról a törvények elfogadása és közzététele kapcsán beszélhetünk, egyik eleme az elfogadott törvényjavaslat köztársasági elnök általi aláírása, a második elemének pedig azt tekinthetjük, amikor a köztársasági elnök elrendeli az elfogadott...Tovább olvasomállami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasomnép
A nép az államalakító tényezők egyike, amely a politikai közösséget alkotja, azaz azt a közösséget, amely a közhatalmi szervek létrehozatalában az adott államban részt vesz, tehát választójoggal rendelkezik. Ahhoz, hogy...Tovább olvasomalkotmányjog
Az alkotmányjog egy, a közjog területéhez tartozó jogág, amely egy adott államban a jogrendszer felépítésére és tartalmára vonatkozó előírásokat, a táradalmi (politikai és gazdasági) berendezkedést, az állam és polgárai viszonyát,...Tovább olvasomösszeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség a parlamenti jogban nem mást jelent, mint azt, hogy a képviselők meghatározott tevékenységi kört nem gyakorolhatnak,továbbá meghatározott állásokat és tisztségeket nem tölthetnek be egészen addig, amíg képviselői megbízatásuk...Tovább olvasomdualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog...Tovább olvasomszakszervezeti szervezkedés szabadsága
A szakszervezeti szervezkedés szabadsága alapján a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, továbbá szervezeteiknek jogában áll egymással tárgyalni, kollektív szerződést kötni, érdekeik védelmében együttesen fellépni, beleértve a munka beszüntetéséhez való jogot (sztrájkjog)....Tovább olvasomjogállam
A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...Tovább olvasomlelkiismereti szabadság
A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy az egyénnek jogában áll, hogy olyan nem vallási meggyőződést válasszon, amely identitását a vallási meggyőződéshez hasonló mélységben meghatározza, és ezt a meggyőződést kinyilváníthassa, taníthassa,...Tovább olvasomAlkotmánybíróság
Az Alaptörvény alapján Magyarországon az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alktománybíróság. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat az Alaptörvényben találhatjuk, működéséről sarkalatos törvény szól, s a működése, valamint eljárásrendje részletszabályait maga...Tovább olvasomfélprezidenciális kormányforma
A félprezidenciális kormányforma az elnöki és a parlamentáris rendszer között képez átmenetet, amelyben a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a törvényhozó hatalomnak, ugyanakkor a végrehajtó hatalom csúcsa független a a törvényhozástól,...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomtörténeti alkotmány
A történeti alkotmányok olyan alkotmányok, amelyek egy adott ország történelme során, organikus módon jönnek létre és alakulnak át, és különböző, alkotmányos jelentőségű írott jogszabályokat és szokásjogi szabályokat foglalnak magukban. Magyarország...Tovább olvasomalapvető jogok
Az alapvető jogok állam és egyén alapvető viszonyait szabályozó jogok, és az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című második részében találhatjuk az egyes alapjogokra vonatkozó rendelkezéseket. Az alapvető jogok közé tartoznak...Tovább olvasomnépszuverenitás
A népszuverenitás elve az az elv, amely szerint a közhatalom forrása a nép, vagyis egy adott ország választópolgárainak összessége. Ebből az elvből következik a demokratikus legitimáció követelménye, miszerint végső soron...Tovább olvasomnemzetiségi szószóló
A nemzetiségi szószólók a parlamenti képviselőknél szűkebb jogosítványokkal rendelkező személyek, akik a tizenhárom elismert magyarországi nemzetiségek közül azokat képviselik, amely nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzata által állított nemzetiségi listára leadott szavazatok...Tovább olvasom