alkotmányosság
Egy államban akkor érvényesül az alkotmányosság, ha nem csupán formai értelemben beszélhetünk róla (vagyis nem elegendő, hogy egy államnak van alkotmánya, és azt a gyakorlatban is betartják, illetve végrehajtják), hanem bizonyos tartalmi feltételek is érvényesülnek, így, az alkotmány szabályainak, továbbá az egyéb közjogi szabályoknak is meg kell felelniük olyan alapelveknek, mint a népszuverenitás, a népképviselet biztosítása, az államhatalmi ágak megosztása, a jogállamiság és a törvények uralma, a közhatalom törvényhez kötöttsége, a bírói függetlenség, a végrehajtó hatalom törvényhozó hatalom előtti felelőssége, továbbá az emberi jogok biztosítása. Nem elegendő ezen alapelvek deklarálása, hanem a gyakorlati érvényesülésükre is szükség van.
Tudományterület:
Forrás:
Cserny Ákos - Téglási András: Az alkotmány fogalma. In: Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013. 22-23.
Szerző:
Relációk
történeti alkotmány
A történeti alkotmányok olyan alkotmányok, amelyek egy adott ország történelme során, organikus módon jönnek létre és alakulnak át, és különböző, alkotmányos jelentőségű írott jogszabályokat és szokásjogi szabályokat foglalnak magukban. Magyarország...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomközpénzügyek
A közpénzügyek körébe a pénzügyi jog alkotmányokban lefektetett alapjait sorolhatjuk, így a különböző költségvetési (költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó), adójogi, vagyongazdálkodási (állami-nemzeti vagyon) szabályokat, valamint a fizetőeszközre vonatkozó szabályokat, továbbá az...Tovább olvasomválasztási rendszer
A választási rendszerek azok a szisztémák, valamint az ezekhez kapcsolódó módszerek és technikák, amelyek alapján valamely szintű (Magyarországon európai parlamenti, országgyűlési, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati) választásokat követően, a szavazás befejezése...Tovább olvasomhontalan
Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem ismer el saját joga szerint állampolgárának. A hontalanság többféle módon keletkezhet. Létrejöhet születéssel (a vérségi és területi elv ütközésekor), házassággal, államutódlással, az...Tovább olvasomnemzetiségi önkormányzat
A nemzetiségi önkormányzatok olyan települési, helyi vagy országos szinten működő szervezetek, amelyek törvényben meghatározott nemzetiségi közfeladatokat látnak el, testületi formában működnek, és demokratikus választások útján jönnek létre. Céljuk és feladatuk...Tovább olvasomváratlan (külső) támadás
A váratlan (külső) támadás a különleges jogrend egyik altípusa, amelyet – a többi különleges jogrenddel ellentétben – nem kell kihirdetni, ami magától értetődő. Ilyen esetben a Kormány kötelezettsége megtenni a...Tovább olvasomeurópai polgárság
Az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára egyben uniós polgárnak tekinthető, az uniós polgárság azonban nem állampolgárság, és csupán szubszidiárius, azaz kiegészítő jellegű a tagállami állampolgárság mellett, ugyanakkor kapcsolódnak hozzá bizonyos...Tovább olvasomállampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá...Tovább olvasombíróság
A bíróságok az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó közjogi szervek, amelyek lehetnek rendes bíróságok, különbíróságok vagy rendkívüli bíróságok. Magyarországon első fokon a járásbíróságok, illetve a kerületi bíróságok járnak el, kivéve ha az...Tovább olvasommentelmi jog
A mentelmi jog olyan jogosítvány, amelynek célja az, hogy a parlamenti függetlenséget, illetve egyéb közhatalmi szervek függetlenségét óvja a külső befolyásolásoktól azáltal, hogy a parlament tagjai személyes biztonságát fokozottan védi....Tovább olvasomhelyi önkormányzati képviselő
A helyi önkormányzati képviselők a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek az adott településen élő választópolgárok által választott tagjai. Ugyanúgy szabad mandátummal rendelkeznek, mint az országgyűlési képviselők. Tevékenységüket az egész település érdekének képviseletében...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasomjogi aktus
A jogi aktusok Jakab András megfogalmazása szerint olyan cselekedetek, amelyekről egyrészt úgy gondoljuk, hogy amennyiben megtételre kerülnek egy normatív vagy egyedi jogi rendelkezés keletkezik, végrehajtásuk pedig joghatás kiváltására irányul, tehát...Tovább olvasomjogállam
A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...Tovább olvasombírói függetlenség
A bírói függetlenség elve az igazságszolgáltatás alapelvei közé tartozik, és szűkebb értelemben a bíró, s így a bírói döntés függetlenségét jelenti, tágabb értelemben pedig az egész bírói szervezetrendszer függetlenségét szokás...Tovább olvasomtisztességes eljáráshoz való jog
A tisztességes eljáráshoz való jog az eljárási jogok közé tartozik, részét képezi az ügyek ésszerű időn belül történő elbírálásához való jog is. E jog érvényesülésének követelménye elsősorban a bíróságokra ró...Tovább olvasomképviseleti demokrácia
Képviseleti demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép a közhatalmat nem közvetlenül, hanem választott képviselői, a közvetett vagy képviseleti demokrácia intézményei útján gyakorolja. A népszuverenitás gyakorlása történhet a képviseleti mellett a...Tovább olvasomalkotmánybíráskodás
Az alkotmánybíráskodás alkotmányvédelmet jelent, méghozzá a kartális, azaz írott alkotmány védelmét, legfontosabb feladata az, hogy biztosítsa az alkotmány, így az emberi jogok elsőbbségének érvényesülését. Az alkotmánybíráskodás feladata elsősorban az állami-közhatalmi...Tovább olvasomdiszkrimináció tilalma
A diszkrimináció tilalmának hagyományos jelentése nem más, mint a hárányos megkülönböztetés tilalma, továbbá a törvény előtti egyenlőség követelménye. A diszkriminációtilalom az emberi méltóságból fakad, az emberi méltóságra vezethető vissza. Pozitív...Tovább olvasom