devolúció
Kaiser Tamás a devolúciót a parlamenti szupremácia révén gyakorolt hatásköröknek területi alapon szerveződő, választott testületekre való átruházásaként határozza meg, melynek típusai az adminisztratív és a törvényhozói devolúció. Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság államszerkezette a devolúcióval jellemezhető. A devolúciós folyamat 1997 után kezdődött, miután elfogadták a Devolution Act-et. Bár az Egyesült Királyság unitárius államnak tekinthető, mégis léteznek bizonyos állami szint alatti parlamentek és kormányok, amelyek azonban nem egyforma jogosultságokkal rendelkeznek, Skóciának van a legnagyobb autonómiája. Az Egyesült Királyság Észak-Írországból, Walesből, Skóciából és Angliából áll. Az Egyesült Királyság központi parlamentjén kívül (Westminster) létezik skót, walesi és észak-ír parlament is. Anglia viszont sem önálló parlamenttel, sem önálló kormánnyal nem rendelkezik.
Tudományterület:
Forrás:
Halász Iván: Az egységes és az összetett államok. In Bende Zsófia - Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2014. 42-43., Kaiser Tamás: A devolúciós folyamat alternatívái és kihívásai Nagy-Britanniában. Valóság. 2002/4. 79.
Szerző:
Relációk
kihirdetés(jog)
A jogszabályok érvényessége azok kihirdetésével veszi kezdetét, a jogszabályok érvényessége szempontjából tehát elengedhetetlen az, hogy a törvényben meghatározott eljárás szerint kihirdetésre kerüljenek. Magyarországon a törvényeket kihirdetését a köztársasági elnök rendeli...Tovább olvasomdualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog...Tovább olvasomparlamenti jog
Parlamenti jog alatt mindazokat a jogszabályokat, jogszokásokat, szokásjogokat, alkotmányos közmegegyezések és precedensek együttesét értjük, amelyek a parlament mint törvényhozás feladat- és hatásköreit, megalakulását, megszűnését, szervezetét, működését, fegyelmi rendjét, továbbá az...Tovább olvasomszokásjog
Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel,...Tovább olvasomalkotmányjogi panasz
Az alkotmányjogi panasz intézménye az alapjogok védelmét szolgálja, az Alkotmánybíróság alapjogvédő funkciójához kötődik, egyfajta speciális jogorvoslatnak tekinthető, amelynek igénybevételére személyes érintettség esetén van lehetőség, magánérdek védelmében. Alkotmányjogi panasszal meg lehet...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomfrakció
A frakciók a pártok valamely képviseleti szervben résztvevő pártok képviselőcsoportjai, amelyek jogilag elismertek, és szervezetten működnek. Ezek a képviselőcsoportok létrejöhetnek a helyi önkormányzatok képviselő-testületében, vagy a parlamentben is. Az Alaptörvény...Tovább olvasomkormányforma
A kormányforma az államok aszerinti osztályozását jelenti, hogy egy adott államban miként alakul a tényleges hatalommegosztás. A különböző kormányformákat aszerint tudjuk megkülönböztetni, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között...Tovább olvasommandátum
A mandátum jelenti a választott szervekben a képviselő jogviszonyt, tágabb értelemben megbízatást jelent. Az országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti képviselők, továbbá a fővárosi és megyei közgyűlési tagok, valamint a...Tovább olvasommásodik parlamenti kamara
A kétkamarás parlamentek második kamaráját sokféleképpen szokás nevezni (pl. felsőház), és sokféle alapon szerveződhet, típusai között szerepelnek a szövetségi államok második kamarái, amelyekben a tagállami érdekek kerülnek megjelenítésre (pl. Németország),...Tovább olvasomveszélyhelyzet
A veszélyhelyzet a rendkívüli állapot egyik altípusa, amely természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén kerül kihirdetésre a Kormány által, akár utólagosan, a katasztrófa következményeinek felszámolása érdekében is. Veszélyhelyzetben a döntéshozatal...Tovább olvasomalapvető jogok
Az alapvető jogok állam és egyén alapvető viszonyait szabályozó jogok, és az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című második részében találhatjuk az egyes alapjogokra vonatkozó rendelkezéseket. Az alapvető jogok közé tartoznak...Tovább olvasomelvi bírósági határozat
Az elvi bírósági határozat a Kúria által kiadott olyan döntés, amely akkor kerül kiadásra, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa olyan határozatot hozott, amely a társadalom széles körét érinti, vagy...Tovább olvasomnormatív utasítás
A normatív utasítás, csakúgy, mint a normatív határozat, a közjogi szervezetszabályozó eszközök közé tartozik, és kizárólag egy adott szerv alá rendelt szervek működésének szabályozására szolgál, nem pedig az adott szerv...Tovább olvasomalapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan,...Tovább olvasombírósági igazgatás
A bírósági igazgatás a bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos igazgatási feladatokat foglalja magába. A bíróságok központi igazgatását Magyarországon az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke látja el, továbbá az ítélőtáblák és törvényszékek elnökei...Tovább olvasomállampolgári kötelességek
Az alapvető kötelezettségek csoportján belül megkülönböztethetünk állampolgári kötelességeket, amelyek olyan kötelességek, amelyeket az alkotmányozó nem mindenki, hanem csupán az állampolgárok kötelességeként jelölt meg. Ezen esetekben a “mindenki” fordulat helyett a...Tovább olvasompihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasomkisebbségi autonómia
Az autonómia önrendelkezést, öntörvényhozást jelent. A kisebbségi jogok talaján állva, a kisebbségi autonómiák között megkülönböztetünk személyi (nem területi) és területi elvű autonómiákat. A területi elvű autonómiák természerüknél fogva csupán olyan...Tovább olvasomprezidenciális kormányforma
A prezidenciális kormányforma olyan kormányforma, amely esetében a végrehajtó hatalom monolitikus, tehát ugyanazon személy gyakorolja az államfői és kormányfői hatalmat, és amely esetében a végrehajtó hatalom nem megbuktatható a parlament...Tovább olvasom