bekerülés a közszolgálatba
Az emberierőforrás-áramlás és -fejlesztés humán folyamatának egyik részfolyamatáról van szó, amikor a közszolgálatba történő bekerülés kérdését vizsgáljuk. Ez a részfolyamat általában a toborzásból, a pályáztatásból, a kiválasztásból, az ösztöndíjas, a próbaidős és a gyakornoki programok teljesítéséből, a felvételből (kinevezésből, megbízásból, állományba vételből), a beillesztésből és a visszavételből tevődhet össze. Mivel a közszolgálaton belül különböző állományviszonyban foglalkoztatott munkavállalók tevékenykednek és alkalmazásukra nézve eltérő szabályok érvényesek, ezért az ágazatba történő bekerülésük is más-más formában valósul meg. Vannak olyan területek, illetve állományviszonyok, ahová szigorú és komplex követelmények teljesítésén keresztül, lényegében „zárt, egycsatornás” pályán juthatnak be a jelentkezők (pl. rendészet, honvédelem) és olyanok is, ahová „nyitott, többcsatornás” lehetőségek felhasználásával, kevésbé rigorózus előírások teljesítése után léphetnek be.
Tudományterület:
Forrás:
Szakács Gábor: Az emberierőforrás-áramlás és fejlesztés humán folyamatának kapcsolódása az integrált rendszermodell egyéb elemeihez. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2016 (119-121. o.)
Szerző:
Relációk
emberierőforrás-gazdálkodás közszolgálati rendszermodellje
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment elvei szerint felépülő, a magyar közszolgálaton (közigazgatáson, rendészeten, honvédelmen) belül alkalmazható olyan stratégiai alapú, integrált keretrendszer, amely az emberierőforrás-gazdálkodással szemben támasztott alapfeladatot és az annak teljesítésétől remélt...Tovább olvasomhumán szervezet
A humán szervezet a szervezeti működés részeként folyó emberierőforrás-gazdálkodással szemben támasztott elvárások teljesítésére felállított, önálló vagy belső struktúrával is rendelkező egység. A humán szervezet nagyságának, feladatrendszerének, személyi összetételének igazodnia kell...Tovább olvasomutánpótlás-menedzsment
Az utánpótlás-menedzsment a szakértői és a vezetői utánpótlás biztosításának megtervezését, a tevékenységek megszervezését, lebonyolítását, a szükséges emberi, pénzügyi, jogi, informatikai és egyéb feltételek, erőforrások megteremtését, a folyamatok irányítását, koordinálását, értékelését,...Tovább olvasombelső elégedettségmérés
A belső (dolgozói) elégedettség vizsgálata olyan eszköz, melynek eredménye hozzájárul a stratégiai célok teljesülési szintjének megállapításához, a szervezeti diagnózis elkészítéséhez, emellett konkrét segítséget nyújt a változások menedzseléséhez, a munkatársak szervezethez...Tovább olvasomteljesítmény visszajelzése
A teljesítmény edzésének, egész éven át tartó nyomon követésének komolyságát, eredményességét meghatározó eleme, az értékelő vezető által a teljesítményértékelés alanyának, az értékelt munkatársnak adott – lehetőség szerinti – azonnali visszajelzése....Tovább olvasomhumán benchmarking
A HR benchmarking módszer alkalmazásának nevezzük azokat a funkcionális és/vagy folyamat-összeméréseket, összehasonlító vizsgálatokat, amelyek során a felkészült szakemberek, illetve kutatók az emberierőforrás-gazdálkodás különböző tevékenységeit, funkcióit, folyamatait, rendszereit, megoldásait, eredményeit vetik...Tovább olvasomfluktuáció
A szó eredeti jelentésének (ingadozás, hullámzás) megfelelően egy munkahelyről önként vagy kényszer hatására távozott munkatársak pótlására felvetteknek a személyi állomány összlétszámához viszonyított, egy éves időintervallumra vetített százalékos arányát fluktuációnak nevezzük....Tovább olvasomteljesítményértékelés kommunikációja
A teljesítménymenedzsment humán folyamatán belül megvalósuló egyéni teljesítményértékelés humán funkciójának meghatározóan fontos eleme az elért eredmények vagy kudarcok kommunikációja, megbeszélése, amely az értékelő vezető és az értékelt munkatárs között zajlik,...Tovább olvasomérzelmi intelligencia és kompetencia (új tétel)
Az érzelmi intelligencia azt fejezi ki, hogy az emberek képesek-e önmaguk és mások érzéseit felismerni, azokat a helyén kezelni, tudják-e önmagukat motiválni, és érzelmeikkel önmagukban, valamint emberi kapcsolataikban megfelelően bánni....Tovább olvasommunkaügyi mediáció
A mediáció, így a munkaügyi mediáció is magyarul közvetítést jelent, mégpedig két vagy több fél között felmerült vitában. A mediáció olyan speciális konfliktusmegelőző, konfliktuskezelő módszer, amely során az egymással nézeteltérésben,...Tovább olvasomszakképzés
A szakképzés általános értelemben meghatározott szakmára, hivatásra, életpályára előkészítő elméleti és gyakorlati képzés. A munka világa szempontjából a munkaerő-piac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítésnek a megszerzését jeleníti...Tovább olvasomrészmunkaidő
A rész vagy rövidített munkaidős foglalkoztatás, mint a munkaerő-gazdálkodás egyik meghatározó eszköze, rugalmas foglalkoztatási formája a kérdéses munkakörre általában megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre, jellemzően napi 4-6 órára terjed ki,...Tovább olvasomkompetencia
A kompetencia latin eredetű szó, melynek jelentése: valamire képes. A kompetencia alatt a tanulás (tapasztalás, gyakorlás) hatására kialakuló, az egyénre jellemző – alapvető, meghatározó, egymással összefüggő – alkotóelemek olyan strukturált...Tovább olvasomkompetencia-modellek
Az ismert kompetencia-modellek – eltérő tartalommal, illetve módon – a szervezetet, a munkakört (a betöltött pozíciót) és a munkavállalót összekötő olyan sajátos keretrendszerek, amelyek elősegítik, hogy az egyes munkakörökhöz köthető...Tovább olvasomhumán asszisztens
Az emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatainak és humán funkcióinak működtetéséhez, a jogszabályi előírások teljesítéséhez kapcsolódó adminisztratív, nyilvántartási, adatkezelés, szervezési, ügyintézési és ügykezelési jellegű személyzeti, munkaügyi, valamint humánigazgatási részfeladatokat teljesítő szakapparátus tagjait humán...Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasommunkaügyi kapcsolatok
Munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók, a kollektív érdekeket képviselő (képviseleti, érdekképviseleti, üzemi tanácsi, kamarai stb.) szervezetek és a munkadók megállapodásokon alapuló és/vagy jogilag szabályozott keretek között folyó formalizált, intézményes egyeztetési...Tovább olvasomtehetséggondozás a munkahelyen
A munkahelyen folyó tehetséggondozás a karriermenedzsment részeként végzett nagy jelnetőséggel bíró humán funkció, amely szoros kapcsolatban áll a kiválasztással, a beillesztéssel, az ösztöndíjas programokkal, a mentoring tevékenységgel, a vezetői és...Tovább olvasomközszolgálati életpályamenedzsment működtetésének keretfeltételei
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás közszolgálati rendszermodelljének egyik humán folyamatához, az emberierőforrás-áramláshoz és -fejlesztéshez tartozó részfolyamat a közszolgálati életpályamenedzsment működtetésének keretfeltételeit magába foglaló humán funkciók együttese. Ezeknek a keretfeltételeknek a...Tovább olvasomteljesítmény
A teljesítményt meghatározhatjuk a szervezet és az egyén szempontjából. A szervet által kijelölt célok, feladatok elérése érdekében végzett tevékenységekhez köthető minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) mutatókkal jellemezhető, ezért mérhető és...Tovább olvasom