jogviszonymegszűnés
A közszolgálati jogviszony megszűnése kifejezés gyűjtő fogalom. Magában foglalja mindazt az esetet, módot, mely következtében a munkáltató és a közszolgálati dolgozó között fennálló jogviszony a jövőre nézve megszűnik. Két fő esete van: a megszüntetés és a megszűnés. A megszüntetés mindig valamely kifejezett jognyilatkozat megtételével történik. A jognyilatkozat lehet egyoldalú (pl. lemondás, felmentés), kétoldalú (közös megegyezés) és három oldalú (áthelyezés). A megszűnéshez ezzel szemben nem jognyilatkozat vezet, hanem valamely jogi tény bekövetkezése (időmúlás, halál). A zárt rendszerű közszolgálati személyzeti politikában a jogviszony megszűnése általában jól szabályozott, s elmondható, hogy a tisztviselő állása stabilabb, mint a nyílt rendszerű közszolgálatban vagy a magánszférában. Ezzel együtt rögzíthető, hogy ma már az elmozdíthatatlanság nem jellemző sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozásra és gyakorlatra.
Tudományterület:
Forrás:
György István: Közszolgálati jog, HVG ORAC 2007. 84. o.
Szerző:
Relációk
kirendelés
A kirendelés a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásnak az a fajtája, melyben a közszolgálati tisztviselő az őt alkalmazó közigazgatási szerv és egy másik közigazgatási szerv között létrejövő megállapodás alapján a másik...Tovább olvasomképzés
Képzés alatt a törvény a továbbképzésnek nem minősülő alap- vagy mesterképzést, doktori képzést, illetve szakirányú továbbképzést érti. A képzések során lehet megszerezni azokat a közigazgatásban fontos ismereteket, amelyek – képesítési...Tovább olvasommunkáltatói jogutódlás
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás azt jelenti, hogy az annak időpontjában fennálló jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a jogutódlás időpontjában a jogelődről (átadó) a jogutód (átvevő) munkáltatóra szállnak át. Ezt...Tovább olvasomközszolgálati jogviszony
A közszolgálati jogviszony (vagy szűkebb értelemben a közszolgálati tisztviselői jogviszony) a közszolgálati tisztviselői törvény és más jogszabályok által szabályozott társadalmi viszony. A törvény szerint a közszolgálati tisztviselői jogviszony az állam,...Tovább olvasomátirányítás
Az átirányítás a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás egyik fajtája. Erre tekintettel nem is jár együtt a kinevezés módosításával. Lényege, hogy a közszolgálati tisztviselő az eredeti munkaköre mellett vagy helyett más...Tovább olvasombüntetlen előélet
A közszolgálati jogviszony keletkezésének egyik feltétele a büntetlen előélet. Ezt hatósági bizonyítvánnyal (erkölcsi bizonyítvány) kell igazolni. A Kttv. Azonban túlmegy a büntetlen előélet megkövetelésén és bizonyos bűncselekmények esetén (pl. emberölés,...Tovább olvasomöszeférhetetlenség (preztizs)
A kormányzati tisztviselői szolgálati jogviszonyban a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. Ebből következően a közszolgálati tisztviselő a pálya presztizsének és a közbizalom fenntartásának érdekében...Tovább olvasomcafetéria
A cafetéria magyarul béren kívüli juttatást jelent. Fő funkciója, hogy igénybevételével a közszolgálati alkalmazott (s természetesen a többi munkavállaló is) támogatást kapjon a pihenéséhez, rekreációjához. Korábban a közszolgálati tisztviselők meglehetősen...Tovább olvasomszemélyi anyag
A közszolgálati tisztviselői jogviszony fennállása alatt számtalan jognyilatkozat, illetve irat keletkezik. Ezek egy része a tisztviselő személyével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Ezek az un. személyi iratok, melyeket tovább lehet osztályozni. A...Tovább olvasommerytsystem
A merit system magyarul érdemeken alapuló kiválasztási és előmeneteli rendszert jelent. A közszolgálati pragmatika e két elemét szokás kiemelni a meit system jellemzésekor, de valójában a közszolgálati pálya majd’ minden...Tovább olvasomkinevezés
A kinevezés a közszolgálati jogviszony létesítésének eszköze: a jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés – szemben a munkajog területén alkalmazott munkaszerződéssel, amely a munkáltató és a munkavállaló...Tovább olvasomegyéb juttatás
A közszolgálati tisztviselők az alapilletményükön, az illetménykiegészítésükön és az illetménypótlékaikon túl a törvény, illetve a munkáltató által meghatározott egyéb juttatásokban részesülhetnek. Ezek közül alanyi jogon jár az un. Jubileumi jutalom,...Tovább olvasomkiküldetés
A kiküldetés, mint a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás egyik fajtája abban különbözik a kinevezésben foglaltaktól, hogy a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívül kell munkát végezni (másik településen tárgyalni, esetleg...Tovább olvasomjogviszonyváltás
A jogviszonyváltás – jogszabályi rendelkezés folytán bekövetkező – olyan változás, amelyben a munkáltató személye úgy változik meg, hogy a munkáltató egésze vagy egy része a közszolgálati tisztviselői törvény hatálya alól...Tovább olvasomjoggal való visszaélés
A joggal való visszaélés általános fogalmát a közszolgálati tisztviselőitörvény nem próbálja megfogalmazni. Csupán e törvény alkalmazásának körében állapítja meg, hogy a joggal való visszaélés az a magatartás, amely mások jogos...Tovább olvasomérdekegyeztetés
A törvény a közszolgálati érdekegyeztetés körében biztosítja a kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelmét és szabályozza a szakszervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolatrendszerét. A közszolgálati érdekegyeztetésnek két szintjét különböztetjük meg:...Tovább olvasomfelmentési idő
A közszolgálati tisztviselőt felmentése esetén felmentési idő illeti meg. A felmentési idő, amely a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, két hónap. E jogintézménynek az a funkciója, hogy a felmentett közszolgálati...Tovább olvasomközszolgálati karrierrendszer
A karrier rendszer csak a zárt(abb) rendszerű közszolgálati modellekben értelmezhető, itt azonban a rendszer névadójának is tekinthető. A karrier pozitív megközelítésben a tehetség, a szorgalom, a tudás által megalapozott előmenetelt...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (gazdasági)
A köz szolgálatának elsődlegessége megköveteli a közszolgálati tisztviselőtől, hogy teljes munkaerejét ennek szentelje. Erre tekintettel a törvény erőteljesen korlátozza a tisztviselő egyéb gazdasági tevékenységét. A gazdasági összeférhetetlenségnek két fő ága...Tovább olvasommérsékelt semlegességi rendszer
A mérsékelt semlegesség elve a politika és a közszolgálat közötti viszony egyik modellje. Franciaországban alakult ki, s lényege, hogy a közszolgálati tisztviselők és a politika viszonyát eltérően kell szabályozni a...Tovább olvasom