jóléti állam

Azoknak a jóléti programoknak a komplex rendszere, amelyeken keresztül az állam a polgárainak jólétéről gondoskodik. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Esping-Andersen az államok jóléti szerepvállalásának mértéke szerint a szociáldemokrata, a konzervatív-korporativista, és a liberális jóléti államtípust különböztette meg. A szociáldemokrata, vagy skandináv jóléti állam alapeszménye a szociális állampolgárság. Univerzális programjai lefedik a társadalom egészét és komoly szerepe van a jövedelmi különbségek kiegyenlítésében. A konzervatív-korporativista modell státuszhoz köti a szociális jogokat, a társadalom többsége számára elérhetőek a kiegészítő jellegű kvázi-univerzális programjai. Ez a modell jellemző Európa több országára, mint például Németország, vagy Franciaország. A liberális modell az angolszász országokra jellemző. Piackorrigáló, szelektív programjaikat csupán a társadalom kisebb része veheti igénybe a rászorultság elve szerint.

Tudományterület:

Forrás:

Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 289—290. o.

Relációk