jóléti állam
Azoknak a jóléti programoknak a komplex rendszere, amelyeken keresztül az állam a polgárainak jólétéről gondoskodik. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Esping-Andersen az államok jóléti szerepvállalásának mértéke szerint a szociáldemokrata, a konzervatív-korporativista, és a liberális jóléti államtípust különböztette meg. A szociáldemokrata, vagy skandináv jóléti állam alapeszménye a szociális állampolgárság. Univerzális programjai lefedik a társadalom egészét és komoly szerepe van a jövedelmi különbségek kiegyenlítésében. A konzervatív-korporativista modell státuszhoz köti a szociális jogokat, a társadalom többsége számára elérhetőek a kiegészítő jellegű kvázi-univerzális programjai. Ez a modell jellemző Európa több országára, mint például Németország, vagy Franciaország. A liberális modell az angolszász országokra jellemző. Piackorrigáló, szelektív programjaikat csupán a társadalom kisebb része veheti igénybe a rászorultság elve szerint.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 289—290. o.
Szerző:
Relációk
fundamentalizmus
Hit a szent szövegek szó szerinti jelentéséhez való visszatérésben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszkodik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális alapokra építve védelmezi a hagyományt. A...Tovább olvasomemberi beruházás
Mindazok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül, a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül növelik. Ide tartoznak elsősorban az oktatás és az egészségi állapotjavítására fordított ráfordítások. Az emberi beruházások elmélete –...Tovább olvasomapartheid
Olyan állami berendezkedés, mely jogi eszközökkel választja el a különböző társadalmi vagy etnikai csoportokat. Az intézményes rasszizmus leglátványosabb példája. Jellemzően más, így gazdasági-oktatási-kulturális hátrányokkat eredményez a hátrányosabban érintett csoportoknál, illetve...Tovább olvasombetört ablakok elmélete
Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbontás jele (például egy betört ablak) vagy a vandalizmus és a tényleges bűnözés között. Az elmélet szerint a bűnözés a zűrzavar, a rendetlenség...Tovább olvasomnemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasomdiaszpóra
Egy etnikai populáció szétszóródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre, gyakran kényszerítő erők vagy traumatikus körülmények között. A diaszpórák általában megfelelnek a következő kritériumoknak: 1) az eredeti szülőföldről valamely más régióba vagy...Tovább olvasomosztály
Bár a társadalomtudomány egyik leggyakrabban használt fogalma, világos megegyezés nincs arról, hogyan lehetne legjobban meghatározni jelentését. Marx értelmezésében az osztály a termelőeszközök,szempontjából azonos helyzetben lévő emberek csoportja. Weber is gazdasági...Tovább olvasomkutatási módszerek
Empirikus, vagyis tapasztalati úton a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott különböző vizsgálati módszerek. A társadalomtudományokban számos különféle kutatási módszer létezik, de valószínűleg a leggyakrabban használt a terepmunka (ezen belül az mélyinterjú és...Tovább olvasommanifeszt funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott, kimondott funkciója. A társadalmi cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cselekvés résztvevői ismernek és célul tűznek ki.B. Malinowski szerint ha valamilyen...Tovább olvasomelőítélet
Negatív érzelmi viszonyulás, attitűd valamely csoport tagjaival szemben csak azért, mert a kérdéses csoport tagjai. Előítéletről akkor beszélhetünk ha az elõzetesen kialakult elképzelések, még új információk hatására sem változnak meg....Tovább olvasomstruktúra
A struktúra legelvontabb értelemben azt jelenti, hogy egy adott sokaság nem egyszerűen azonos sajátosságokkal bíró és azonos helyzetű egyedek halmaza, hanem a sokaság tagjai eltérő pozíciókat foglalnak el, és e...Tovább olvasomreprezentatív minta
A társadalomtudományi kutatás során legtöbb esetben nincs lehetőség arra, hogy a vizsgált személyek teljes körét, a teljes sokaságot kérdőívvel megkérdezzük, mivel az rendkívül időigényes és drága lenne. E helyett a...Tovább olvasomlétminimum
A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő szükségletek...Tovább olvasomtorzulás
A társadalomtudományi kutatás egyik akadálya. Általában valamilyen preferencia vagy részrehajlás, amelyik gátolja az elfogulatlan ítélet kialakítását. A statisztikai mintavétel vagy tesztelés során keletkező hiba, amelyet az okoz, hogy rendre bizonyos...Tovább olvasomkiterjesztett család
Olyan, a hagyományos társadalmakra jellemző családi csoport, amelyben a rokonok több mint két nemzedéke él együtt közös háztartásban vagy egymáshoz nagyon közeli helyen. Ide tartozik a külön családmagot nem alkotó...Tovább olvasomsztereotípia
Egy embercsoport megrögzött, nehezen változtatható jellemzése, mely torzításokon, túlzásokon és leegyszerűsítéseken alapul, és szinte mindig negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoport tagjaival szemben. Az előítélet, a sztereotípia és a diszkrimináció...Tovább olvasomkulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasominvázió
Inváziónak nevezik a társadalomtudományban, illetve az urbanisztikában azt a jelenséget, amikor a korábbi népességtől eltérő népesség társadalmi réteg vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe vagy városrészbe. Az...Tovább olvasomtoló-húzó tényezők
A globális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban ezek a tényezők olyan belső és külső erők voltak, amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a migrációs mintákat. A „tolóerők” a származási országon belül fennálló...Tovább olvasomrokonság
Egyének között vérségi kötelék, házasság vagy örökbefogadás révén kialakuló kapcsolat. A házasság vagy a család meghatározása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél az intézményeknél....Tovább olvasom