kapcsolatháló-elemzés (SNA)
A hálózati megközelítés, a social network analysis a szociológia egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő kutatási irányzata. A hálózati kapcsolatok feltérképezésével, a csoportok szerveződésének, a kisközösségeken belüli társas kapcsolatok rejtett struktúráinak és az egyének csoporton belüli szerepének vizsgálatával foglalkozik. Módszertani alapját a szociometria területén alkalmazott matematikai gráf- és mátrixelmélet adja. Az elemzés alanyai bárkik és bármik lehetnek: egyes emberek, csoportok, intézmények, szervezetek. A módszer nem az egyes alanyokat önmagukban, hanem az elemek között létrejövő kapcsolatokat, viszonyokat, a kapcsolatok létét, annak erősségét, sűrűségét, irányait, struktúráját, szerkezetét és ezek időbeli változásait vizsgálja. Felhasználható a természeti, a társadalmi, a gazdasági, a politikai stb. élet bármely területén, napjaink hálózati, információs társadalmában számos új tudományos eredménnyel gazdagítja a társadalmi és gazdasági jelenségek magyarázatait.
Tudományterület:
Forrás:
Győrfyné Dr. Kukoda Andrea: A network-szemlélet, a kapcsolatháló-elemzés alapjai. Első közszervezési és közigazgatástani műhely - fórum 2016 Tanulmánykötet. Online (megjelenés alatt)
Szerző:
Relációk
infrastrukturális ellátottság
A gazdasági fejlődés, fejlettség egyik meghatározó feltétele és mutatója. Az infrastruktúra olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatokban, de közvetve befolyásolják azok fejleszthetőségét. Gazdasági szolgáltatások:...Tovább olvasomstatisztikai tábla
A vizsgált sokaságról rendelkezésre álló információk sűrítésének, tömörítésének egyszerűbb statisztikai eszköze. Statisztikai tábla: a statisztikai sorok összefüggő rendszere, a sokaság egyszerre több ismérv szerinti jellemzése. A tábla bonyolultsági foka, az...Tovább olvasomhipotézisvizsgálat
Matematikai statisztikai kutatási-elemzési módszer, a mintából való statisztikai következtetés egyik fő formája (a becslés mellett). Célja a sokaságra vonatkozó valamely állítás helyességének ellenőrzése a mintából származó információ alapján, meghatározott feltételek...Tovább olvasomügyforgalmi kimutatás
Az államigazgatási szervek munkájának mennyiségi alakulásáról áttekintést nyújtó, az ügyforgalom és ügyintézés adataira (pl. az önkormányzatok osztályainak munkájára, tevékenységéhez kapcsolódó, összehasonlításra, ellenőrzésre stb. alkalmas adatokra) vonatkozó közvetlen adatgyűjtések. A II....Tovább olvasomszóródási mutatószámok
A vizsgált sokaságot jellemző mennyiségi ismérv értékeinek különbözőségét, változékonyságát kifejező mutatószámok. A szóródási mérőszámok megmutatják, hogy az átlag mennyire jellemzi jól a sokaságot, azaz az átlag mögött mennyire szóródó ismérvértékek...Tovább olvasomstandardizálás
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) időbeli vagy térbeli összehasonlításakor használatos statisztikai módszer. A főátlagok (összetett viszonyszámok) időbeli változását vagy térbeli eltérését két tényező: a részátlagok (részviszonyszámok) abszolút nagyságának, valamint a súlyarányok...Tovább olvasomnépsűrűség
Az egy területegységre (pl. 1 km2-re) jutó népesség nagyságát jellemző statisztikai mutatószám. Számítása: népességszám/összterület (nyers népsűrűség). Reciprok értéke az egy lakosra jutó terület nagysága, mely megmutatja, hogy mekkora területnek kell...Tovább olvasomnépmozgalom (statisztika)
A népesség számának változását okozó jelenségek összessége. A természetes népmozgalom elemei: az élveszületés (natalitás), a termékenység (fertalitás), a halálozás (mortalitás) és a szaporodás (reprodukció). Szervezett adatforrása a polgári anyakönyvezés (népmozgalmi...Tovább olvasomközigazgatási statisztika
A statisztika a társadalmi és gazdasági jelenségekkel és folyamatokkal foglalkozó, azokat tömören, számszerűen jellemző tudomány (számanyag + tevékenység). Feladata: tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, s...Tovább olvasomterületi statisztika
Elsősorban a megyék, községek területeire vonatkozó statisztikai feldolgozások és összeállítások készítésével, az ésszerűtlen községhatárok feltárásával, a területváltoztatások nyilvántartásainak vezetésével foglalkozó tudományág. A közigazgatási területek, a mezőgazdasági és ipari termelési körzetek,...Tovább olvasomKözponti Statisztikai Hivatal (KSH)
A kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű, budapesti székhelyű kormányhivatal. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki (7 évre, két ízben meghosszabbítható) és menti fel. Elnökhelyetteseit a KSH elnöke...Tovább olvasomstatisztikai sokaság
Az a populáció, amelyre a statisztikai megfigyelés irányul, azaz a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége. Elemei lehetnek: emberek, állatok, tárgyak, intézmények stb. Típusai: állósokaság (állapotot, állományt fejez ki, adatai időpontra...Tovább olvasomdemográfia
Népességtudomány, népesedéstudomány, népességleírás. Interdiszciplináris tudomány, amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait (népmozgalom) és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő...Tovább olvasomsztochasztikus kapcsolat
Egy adott sokaságot jellemző különböző ismérvek között fennálló valószínűségi kapcsolat, összefüggés: az egyik ismérv szerinti hovatartozásból következtethetünk a másik szerinti hovatartozásra, de nem kizárólagosan. Átmenet a kapcsolat hiánya (függetlenség) és...Tovább olvasomközérdekű adat
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá...Tovább olvasomelőrejelzés
Valamely adatok alapján elvégzett előzetes számítás, tudományos adatok elemzésén alapuló jóslás, becslés, következtetés. Pl. orvosi, meteorológiai, gazdasági prognózis. A múltbeli tapasztalatok, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli elvárásokra vonatkozó, több...Tovább olvasomkvantitatív elemzés- mérési szintek
Mindig számszerű eredményeket produkáló (mennyi?, hányan?, hány százalék? stb.) elemzési módszer, melynek lényege a mennyiségi mérés, a számszerű adatok. A mennyiségi és minőségi ismérvek mérhetőségének eltérései miatt azok mérése különböző...Tovább olvasomárolló
Az árarányok változásának vizsgálatára szolgáló, az árindexek egyik fontos felhasználási területét jelentő mutatószámok. Két eltérő, de egymással összefüggő terület árindexének hányadosával számolhatók. Legfontosabbak, amelyek egy ágazat kiadásai és bevételei oldalának...Tovább olvasomtermészetes szaporodás-fogyás
A népesedési folyamatok alakulásának egyik alapjellemzője. Számítása: az élveszületések és a halálozások számának különbsége (a migrációt figyelmen kívül hagyva). Mérőszáma a természetes szaporodási arányszám, ami az élveszületési arányszám és a...Tovább olvasomHivatalos Statisztikai Szolgálat
A hivatalos statisztikai tevékenység ellátásának feladatával megbízott szervezetek összessége. Tagja az a szervezet lehet, amely közfeladatának részeként hoz nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és működése megfelel a Nemzeti...Tovább olvasom