polgármester
A képviselő-testület elnökét polgármesternek nevezzük. A polgármester nem csupán elnöke, hanem tagja is a képviselő-testületnek, megbízatását általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással nyeri el. A polgármesterek megválasztásában nem csupán a magyar állampolgárok vehetnek részt, hanem más EU-tagállamok Magyarországon élő állampolgárai, valamint a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is. Előbbiek aktív és passzív választójoggal rendelkeznek, míg utóbbiak csak aktívval. A polgármesteri megbízatás ellátható főállásban, vagy pedig társadalmi megbízatásban. A polgármester feladatai közé tartozik a képviselő-testületi ülések összehívása, továbbá vezetése, és bizonyos önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátása a képviselő-testület hivatala segítségével. A képviselő-testület választhat egy vagy több alpolgármestert is, akiknek a feladata a polgármester helyettesítése, illetve munkájának segítése. A polgármester nevezi ki a jegyzőt.
Tudományterület:
Forrás:
Kiss Barnabás: A helyi önkormányzati rendszer. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 446-447., Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXIII. cikk
Szerző:
Relációk
választási rendszer
A választási rendszerek azok a szisztémák, valamint az ezekhez kapcsolódó módszerek és technikák, amelyek alapján valamely szintű (Magyarországon európai parlamenti, országgyűlési, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati) választásokat követően, a szavazás befejezése...Tovább olvasomparlamenti jog
Parlamenti jog alatt mindazokat a jogszabályokat, jogszokásokat, szokásjogokat, alkotmányos közmegegyezések és precedensek együttesét értjük, amelyek a parlament mint törvényhozás feladat- és hatásköreit, megalakulását, megszűnését, szervezetét, működését, fegyelmi rendjét, továbbá az...Tovább olvasomparlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasomhonvédelmi kötelezettség
A honvédelmi kötelezettség a minden magyar állampolgárra vonatkozó alapvető kötelességek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden állampolgár köteles a haza védelmére. Minősített időszakokban (rendkívüli állapot – hadiállapot és megelőző...Tovább olvasomköztársaság
A köztársaság olyan államforma, amelyben az államfő (köztársasági elnök, elnök) racionális-legális. Az államfő tehát a köztársaságokban választással nyeri el a tisztségét. Ez a választás lehet közvetlen, a nép általi választás...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasomjogforrás
A jogforrás jelenti egyrészt azokat a szerveket, testületeket, amelyek kiadják, megalkotják a jogi rendelkezéseket, akiktől azok erednek (alanyi jogforrás), másrészt jelenti azokat a formákat, amelyekben az alkotott jogi norma megjelenik...Tovább olvasommandátum
A mandátum jelenti a választott szervekben a képviselő jogviszonyt, tágabb értelemben megbízatást jelent. Az országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti képviselők, továbbá a fővárosi és megyei közgyűlési tagok, valamint a...Tovább olvasomOrszággyűlés
Magyarország egykamarás parlamentjét Országgyűlésnek hívják. Az Országyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, 199 közvetlenül választott képviselőből áll. Ezen felül legfeljebb 13, a képviselőknél szűkebb jogosítványokkal rendelkező nemzetiségi szószóló is tagja lehet,...Tovább olvasomképviseleti demokrácia
Képviseleti demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép a közhatalmat nem közvetlenül, hanem választott képviselői, a közvetett vagy képviseleti demokrácia intézményei útján gyakorolja. A népszuverenitás gyakorlása történhet a képviseleti mellett a...Tovább olvasomköztestület
A köztestületek az önkormányzatok egyik típusát jelölik, amelyek nem területi, hanem funkcionális alapon szerveződnek. A köztestületek is többfélék lehetnek. Közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük a jogi szabályozás által közérdekűnek minősített tevékenységet...Tovább olvasomártatlanság vélelme
Az ártatlanság vélelme azt jelenti, hogy mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösnek nem bizonyul. Az ártatlanság vélelme az eljárási jogokhoz, azon belül pedig elsősorban a büntetőeljárás során érvényesülő jogok...Tovább olvasomönkormányzás
Az önkormányzást összetett jelenségnek tekinthetjük, amely magában hordoz egyfajta önigazgatást. Önigazgatásról akkor beszélhetünk, ha az, aki igazgat (az igazgatás alanya) és az, akit igazgatnak (az igazgatás tárgya) megegyeznek. A helyi...Tovább olvasomelvi bírósági döntés
Az elvi bírósági döntések az alsóbb fokú bíróságok olyan határozatai, amelyek a társadalom széles körét érintő, vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyben születtek, és ilyenként való közzétételükről döntés született....Tovább olvasomnép
A nép az államalakító tényezők egyike, amely a politikai közösséget alkotja, azaz azt a közösséget, amely a közhatalmi szervek létrehozatalában az adott államban részt vesz, tehát választójoggal rendelkezik. Ahhoz, hogy...Tovább olvasomesetjog
Az esetjog bíró alkotta jog. Magyarországon a bírói esetjognak (precedensjognak) annak ellenére szerepe van a jogok érvényesülésében, hogy az új magatartási szabályokat nem állapíthat meg, csupán a jogszabályok keretein belül,...Tovább olvasomhelyi önkormányzat
A helyi önkormányzatok Magyarországon a helyi közügyek intézésére létrehozott közjogi szervek. A helyi önkormányzatoknak két típusa található meg hazánkban, méghozzá a települési és a területi önkormányzatok. Fontos hangsúlyozni, hogy a...Tovább olvasomKöltségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács olyan szerv, amely az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogatja, és a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja, továbbá közreműködik a központi költségvetásről szóló törvény előkészítésében. A legtöbb tekintetben véleményezési jogköre...Tovább olvasomunitárius állam(szerkezet)
Az unitárius állam olyan állam, melynek szerkezete és szuverenitása egységes, osztatlan. Ilyen állam például Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Izland, Norvégia, Svédország, Latin-Amerika legtöbb kis és közepes mértetű országa. Léteznek...Tovább olvasomintern normatív aktus
Az intern normatív aktusok az államszervezeten belülre irányulnak (ilyenek például a közjogi szervezetszabályozó eszközök), míg az extern normatív aktusok olyan normatív, azaz jogi kötőverővel bíró aktusok, amelyek az államszervezeten kívülre...Tovább olvasom