dualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog és belső jog) egymással mellérendelt viszonyban állnak, formálisan elkülönülnek, így a nemzetközi jogi normák csak akkor válnak a belső jog részévé, ha azt az adott állam hatáskörrel rendelkező szervei átültetik a belső jogba (transzformáció). Ezt az irányzatot képviselte Heinrich Triepel és Dioniso Anzilotti. Ez a fogalom nem összetévesztendő a dualizmus alkotmánytörténeti fogalmával.
Tudományterület:
Forrás:
Jakab András: A jogforrási rendszer. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az Alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 160-163., Tóth Norbert: A nemzetközi jog és a magyar jog viszonya. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013. 103-113.
Szerző:
Relációk
alkotmányjogi panasz
Az alkotmányjogi panasz intézménye az alapjogok védelmét szolgálja, az Alkotmánybíróság alapjogvédő funkciójához kötődik, egyfajta speciális jogorvoslatnak tekinthető, amelynek igénybevételére személyes érintettség esetén van lehetőség, magánérdek védelmében. Alkotmányjogi panasszal meg lehet...Tovább olvasomhatalommegosztás
A hatalommegosztás követelménye egyfajta garanciarendszert jelent a hatalomkoncentrációval szemben, és a gyakorlatban azt jeleni, hogy a közhatalomból résztesedő szervek feladat- és hatáskörei szétválasztásra kerülnek, kapcsolatukat pedig rögzítik. Így a hatalommegosztás,...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomKöltségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács olyan szerv, amely az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogatja, és a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja, továbbá közreműködik a központi költségvetásről szóló törvény előkészítésében. A legtöbb tekintetben véleményezési jogköre...Tovább olvasomemberi méltóság
Az emberi méltóság minden emberi jog anyajoga, minden alapjog érinthetetlen lényege, amelyből a kínzás, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság tilalma, az emberen tájékoztatása és önkéntes hozzájárulása nélküli kísérlet...Tovább olvasomválasztási jogorvoslat
A választási jogorvoslatok a választási eljárás kapcsán elérhető, bizonyos jogsértések orvoslására szolgáló jogorvoslatokat jelentik, melyeknek három típusa a kifogás, a fellebbezés, valamint a bírósági felülvizsgálat. A névjegyzékben szereplő választópolgárok, a...Tovább olvasomjogi aktus
A jogi aktusok Jakab András megfogalmazása szerint olyan cselekedetek, amelyekről egyrészt úgy gondoljuk, hogy amennyiben megtételre kerülnek egy normatív vagy egyedi jogi rendelkezés keletkezik, végrehajtásuk pedig joghatás kiváltására irányul, tehát...Tovább olvasomjogorvoslathoz való jog
A jogorvoslathoz való jog egy eljárási hog, ami azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a jogát vagy jogos érdekét sértő bírósági, hatósági és más közigazgatási döntéssel szemben jogorvoslattal...Tovább olvasomállamforma
Olyan, az államok osztályozásának alapját képező ismérvek összessége, amelyek a legfőbb államhatalom birtokosa és a hatalom gyakorlásának módja szerinti csoportosítást jelentenek. Az államformát leginkább az alapján csoportosíthatjuk, hogy az adott...Tovább olvasomalapjog felfüggesztése
Az alajogok felfüggesztése azt jelenti, hogy egy vagy több alapjog valamely állami szerv döntése alapján egyáltalán nem gyakorolható. Az alapjogok felfüggesztése olyan eszköz, amely csak különleges jogrendben alkalmazható. Az alapjogi...Tovább olvasomönkormányzati hatáskörök
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei a helyi önkormányzatok által ellátandó és ellátható feladatokat határozzák meg. Két csoportba sorolhatók, méghozzá az államigazgatási és önkormányzati ügyek csoportjába. Az önkormányzati ügyekhez tartozó...Tovább olvasomegészséges környezethez való jog
Az (egészséges) környezethez való jog az emberi jogok harmadik generációjához, a golbális vagy szolidaritási jogok közé tartozik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A környezetvédelem egyik...Tovább olvasomszubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasomalkotmányozó hatalom
Az alkotmányozó hatalom egy adott országban az alkotmány elfogadására jogosult hatalom, amely lehet a törvényhozó szerv, vagy speciálisan erre a célra létrehozott szerv. Mivel az alkotmány a jogrendszerben kiemelt helyet...Tovább olvasomhatály
A jogszabály hatálya nem jelent mást, mint azt, hogy egy jogszabály adott térben, adott időben, illetve adott személyekre ténylegesen is alkalmazható, illetve alkalmazandó. Egyes esetekben előfordulhat azonban az is, hogy...Tovább olvasomköztársaság
A köztársaság olyan államforma, amelyben az államfő (köztársasági elnök, elnök) racionális-legális. Az államfő tehát a köztársaságokban választással nyeri el a tisztségét. Ez a választás lehet közvetlen, a nép általi választás...Tovább olvasomkormány
A kormány egyrészt a legfelsőbb, általános hatáskörű központi közigazgatási szerv, másrészt kormányzati szerepe van, a kormány képezi a végrehajtó hatalmat mint hatalmi ágat. A kormány tehát az Alaptörvény szerint kettős...Tovább olvasomalkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagjai, az alkotmánybíráskodást ellátó személyek az alkotmánybírák. A magyar Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, egy a képviselőcsoportok által jelölt bizottság...Tovább olvasomközjogi szervezetszabályozó eszközök
A közjogi szervezetszabályozó eszközök olyan jogforrások, amelyek csupán a szabályozó szervre magára, illetőleg a vezetése, illetve irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre bírnak kötelező erővel. Míg a jogszabályokat ki kell...Tovább olvasomjogegységi határozat
A jogegységi határozat olyan, a Kúria által hozott határozat, amely a bíróságokra nézve kötelező, és amelynek elsődleges célja a bírói gyakorlat továbbfejlesztése, illetve az egységes bírói gyakorlat biztosítása. A jogegységi...Tovább olvasom