alkotmánybírósági eljárások
Az Alkotmánybíróság eljárásai az előzetes normakontroll, az utólagos normakontroll (ami lehet absztrakt vagy konkrét), valamint az alkotmányjogipanasz-eljárás, amelyek során az Alkotmánybíróság akkor, ha megállapítja valamely hatályos jogszabály, jogszabályi rendelkezés, vagy bírói döntés alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt. Bírói döntés megsemmisítése esetén új eljárás lefolytatására is kötelezi a bíróságot. Ha az Alkotmánybíróság mulasztással okozott alaptörvény-ellenességet állapít meg, kötelezi a mulasztásban lévő szervet feladata teljesítésére. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik még az egyes jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata, at Alaptörvény értelmezése, a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárás lefolytatása (állambíráskodás), az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület felosztásával kapcsolatos vélemény megfogalmazása, az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának felülvizsgálata és a hatásköri összeütközés feloldása.
Tudományterület:
Forrás:
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 24. cikk, Téglási András: Az Alkotmánybíróság. In Patyi András - Téglási András (szerk): Államtan és a magyar állam szervezete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 117-126.
Szerző:
Relációk
választójog
A választójog szélesebb értelemben a képviseleti szervek tagjai megválasztásának rendjét meghatározó anyagi és eljárási szabályok összességét jelenti, míg szűkebb értelemben pedig magát a választójogosultságot nevezzük választójognak. A választójog a közhatalom...Tovább olvasompihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasomművelődéshez való jog
A művelődéshez való jog a gazdasági, szociális és kulturális jogok közé, azon belül pedig a kulturális jogok közé tartozik, és több elemből áll. Az Alaptörvényben nem csupán az került rögzítésre,...Tovább olvasomparlamenti jog
Parlamenti jog alatt mindazokat a jogszabályokat, jogszokásokat, szokásjogokat, alkotmányos közmegegyezések és precedensek együttesét értjük, amelyek a parlament mint törvényhozás feladat- és hatásköreit, megalakulását, megszűnését, szervezetét, működését, fegyelmi rendjét, továbbá az...Tovább olvasomügyész
Az ügyészek az ügyészségi alkalmazottak csoportjába tartozó, nyomozati jogkörökkel rendelkező, a büntetőeljárás során a vádat képviselő, továbbá bizonyos esetekben a közérdeket védő tisztségviselők, akik egyben a törvényesség őrei. Függetlenségük és...Tovább olvasommenekült
Menekült az, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől megalapozottan fél, s e megalapozott félelem miatt tartózkodik az állampolgársága szerinti országon...Tovább olvasomszavazás
A szavazás a népszuverenitás közvetett gyakorlásához kapcsolódik, a szavazás nem más, mint a választójog gyakorlása, ami többféle módon történhet. A legegyszerűbb és főszabály szerinti mód a szavazóhelyiségben való szavazás. A...Tovább olvasomterrorveszélyhelyzet
A terrorveszélyhelyzet a rendkívüli állapot legfiatalabb altípusa, amelyet terrortámadás valós és közvetlen veszélye, vagy pedig terrortámadás esetén lehet kihirdetni. Az Országgyűlés hirdetheti ki, a Kormány kezdeményezésére, a jelenlévő országgyűlési képviselők...Tovább olvasomalkotmánybíráskodás
Az alkotmánybíráskodás alkotmányvédelmet jelent, méghozzá a kartális, azaz írott alkotmány védelmét, legfontosabb feladata az, hogy biztosítsa az alkotmány, így az emberi jogok elsőbbségének érvényesülését. Az alkotmánybíráskodás feladata elsősorban az állami-közhatalmi...Tovább olvasomalapvető jogok országgyűlési biztosa
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatos, tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, és azok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése feladatával rendelkező, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő. Az...Tovább olvasomválasztási iroda
A választási irodák olyan állami szervek, amelyek a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, technikai feltételei megteremtésével, a törvényes feltételek megléte és a szakmai szabályok ellenőrzésével, választási adatkezeléssel, továbbá pártsemleges tájékoztatással foglalkoznak....Tovább olvasomhelyi önkormányzati képviselő
A helyi önkormányzati képviselők a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek az adott településen élő választópolgárok által választott tagjai. Ugyanúgy szabad mandátummal rendelkeznek, mint az országgyűlési képviselők. Tevékenységüket az egész település érdekének képviseletében...Tovább olvasomeurópai polgárság
Az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára egyben uniós polgárnak tekinthető, az uniós polgárság azonban nem állampolgárság, és csupán szubszidiárius, azaz kiegészítő jellegű a tagállami állampolgárság mellett, ugyanakkor kapcsolódnak hozzá bizonyos...Tovább olvasomköztársasági elnök
A köztársasági elnök az államfők egyik típusa, amelynek legitimációja racionális-legális. Magyarországon is a köztársasági elnök tekinthető az államfőnek. Magyarországon a köztársasági elnök közvetetten, az Országgyűlés által kerül megválasztásra, ám egyes...Tovább olvasomprezidenciális kormányforma
A prezidenciális kormányforma olyan kormányforma, amely esetében a végrehajtó hatalom monolitikus, tehát ugyanazon személy gyakorolja az államfői és kormányfői hatalmat, és amely esetében a végrehajtó hatalom nem megbuktatható a parlament...Tovább olvasomlelkiismereti szabadság
A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy az egyénnek jogában áll, hogy olyan nem vallási meggyőződést válasszon, amely identitását a vallási meggyőződéshez hasonló mélységben meghatározza, és ezt a meggyőződést kinyilváníthassa, taníthassa,...Tovább olvasomönkormányzás
Az önkormányzást összetett jelenségnek tekinthetjük, amely magában hordoz egyfajta önigazgatást. Önigazgatásról akkor beszélhetünk, ha az, aki igazgat (az igazgatás alanya) és az, akit igazgatnak (az igazgatás tárgya) megegyeznek. A helyi...Tovább olvasomparlamenti ellenőrzés
A parlamenti ellenőrzés a parlamentek egyik klasszikus funkciója, amelynek különböző eszközei alakultak ki, és a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyát érinti, ugyanis alatta a kormány parlament általi ellenőrzését értjük. Bár...Tovább olvasomalkotmányozó hatalom
Az alkotmányozó hatalom egy adott országban az alkotmány elfogadására jogosult hatalom, amely lehet a törvényhozó szerv, vagy speciálisan erre a célra létrehozott szerv. Mivel az alkotmány a jogrendszerben kiemelt helyet...Tovább olvasomállami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasom