abszolút monarchia
Az abszolút monarchiák olyan – a történelem korábbi korszakaiban a mainál sokkal elterjedtebb – kormányformával rendelkező monarchiák, amelyekben léteznek ugyan bizonyos népképviseleti szervek, ám az államfő, az uralkodó egyértelműen domináns pozícióban van mindhárom hatalmi ág tekintetében, így a törvényhozás, a végrehajtás, részben pedig a bíráskodás terén is. Ha létezik is népképviseleti jellegű szerv, szerepe inkább konzultatív, összetételét az uralkodó határozza meg. Az uralkodót az alkotmány nem köti, hatalma korlátlan. A 18. században a legtöbb európai monarchia ilyennek számított, napjainkban pedig még mindig abszolút monarchiának tekinthető a Perzsa-öböl menti államok többsége.
Tudományterület:
Forrás:
Halász Iván: Az államforma kérdése és az államfők típusai. In Bende Zsófia - Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2014. 62-64.
Szerző:
Relációk
konstruktív bizalmatlansági indítvány
A konstruktív bizalmatlansági indítvány a kormány parlamenti felelősségéhez kapcsolódó eszköz, amellyel lehetőség van a bizalom minisztrerelnöktől való megvonására, és ezáltal a kormány leváltására, ám ehhez szükséges az is, hogy az...Tovább olvasombíró
A bíró az igazságszolgáltatás megtestesítője, az a személy, aki a polgári és büntetőügyekben ítélkezni jogosult. A bírák jogállásáról külön sarkalatos törvény rendelkezik. Bíróvá az a harmincadik életévét betöltött magyar állampolgár...Tovább olvasomügyészség
Bár az ügyészség nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, mégis önálló és független alkotmányos intézmény, amely kiemelkedő szereppel rendelkezik a büntető igazgságszolgáltatásban, miszerint az ügyészség képviseli a vádat, nyomozati feladatokat lát...Tovább olvasomnemzetközi szerződés
A nemzetközi szerződések két vagy több állam között létrejött, két- vagy többoldalú, jogi kötőerővel bíró megállapodások. A nemzetközi szerződések három féle típusa is megtalálható a magyar jogforrási hierarchiában. Egyes nemzetközi...Tovább olvasomparlamenti bizottság
A parlamenti (országgyűlési) bizottságok olyan, a parlamenten belüli szervek, amelyek a parlament munkáját hivatottak segíteni. Léteznek állandó és eseti bizottságok is. Az állandó bizottságok létrehozatala kötelező, a kötelező bizottságok feladatkör...Tovább olvasomtörvényerejű rendelet
A törvényerejű rendeletek a jogforrások, azon belül a jogszabályok egy különleges, történeti csoportját képezik, amelyek megalkotására az államszocializmus idején, 1989 előtt volt lehetőség, és amely jogszabályokat nem az igen ritkán...Tovább olvasomtörvény
A törvények a jogszabályok hierarchiája élén álló, az Országgyűlés által a jogalkotásról szóló törvényben szereplő eljárási szabályok betartásával hozott jogforrások. (A jogforrási hierarchia élén azonban az Alaptörvény áll, amely nem...Tovább olvasompolgármester
A képviselő-testület elnökét polgármesternek nevezzük. A polgármester nem csupán elnöke, hanem tagja is a képviselő-testületnek, megbízatását általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással nyeri el. A polgármesterek megválasztásában...Tovább olvasomegyesülési jog
Az egyesülési jog nem jelent mást, mint hogy minden embernek joga van arra, hogy szervezeteket hozzon létre, és hogy szervezetekhez csatlakozzon. Láthatjuk tehát, hogy ez a jog sem állampolgársághoz kötött....Tovább olvasomtörténeti alkotmány
A történeti alkotmányok olyan alkotmányok, amelyek egy adott ország történelme során, organikus módon jönnek létre és alakulnak át, és különböző, alkotmányos jelentőségű írott jogszabályokat és szokásjogi szabályokat foglalnak magukban. Magyarország...Tovább olvasomvallásszabadság
A vallásszabadság olyan alapjog, amelynek egyéni és közösségi oldala is létezik, s egyéni oldala azt jelenti, hogy minden ember (nem csupán a magyar állampolgárok) jogosult meggyőződését szabadon megválasztani (pozitív vallásszabadság),...Tovább olvasomminiszter
A kormány tagjai a miniszterelnök mellett a miniszterek, akik felelősek a parlamentnek. Ellenük azonban nincs lehetőség bizalmatlansági indítvány benyújtására. Ugyanakkor ellenőrzésük lehetséges a parlamenti ellenőrzés egyéb eszközei, úgy mint a...Tovább olvasomKúria
A Kúria Magyarországon a bírói szervezetrendszer élén álló, tehát a legfelső bírói szerv. Nem csupán ítélkező szerv, hanem a bíróságok jogalkalmazása egységességének biztosítója is. A törvényszék, illetve ítélőtábla döntéseivel szembeni...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasomalapjognak nem minősülő alkotmányos jog
Az alapjognak nem minősülő alkotmányos jog olyan, az alkotmányba foglalt jog, amely bár az alkotmányban szövegszerűen szerepel, abból alanyi jogosultság nem következik, az alkotmány szabálya ugyanakkor kötelezettséget ró a törvényhozóra...Tovább olvasomhonosítás
A honosítás az állampolgárság megszerzésének egyik módja, amelynek feltételeiről és módjáról Magyarországon az állampolgárságról szóló törvény rendelkezik. Honosítási eljárás során azok kaphatnak magyar állampolgárságot, akik még soha nem voltak magyar...Tovább olvasomföderáció
Az összetett államok egyik típusa a föderáció, más néven szövetségi állam, amelyben a szuverenitás a központi hatalom és a tagállamok között megosztásra kerül. A föderációkat legalább kettő hatalmi szint egymás...Tovább olvasompetíciós jog
A petíciós jog vagy panaszjog azt jelenti, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar állampolgároknak) jogában áll egyénileg, vagy pedig másokkal közösen panasszal, vagy pedig javaslattal fordulni bármely közhatalmat gyakorló...Tovább olvasomalkotmányjog
Az alkotmányjog egy, a közjog területéhez tartozó jogág, amely egy adott államban a jogrendszer felépítésére és tartalmára vonatkozó előírásokat, a táradalmi (politikai és gazdasági) berendezkedést, az állam és polgárai viszonyát,...Tovább olvasomalkotmányozó hatalom
Az alkotmányozó hatalom egy adott országban az alkotmány elfogadására jogosult hatalom, amely lehet a törvényhozó szerv, vagy speciálisan erre a célra létrehozott szerv. Mivel az alkotmány a jogrendszerben kiemelt helyet...Tovább olvasom