felmentési idő
A közszolgálati tisztviselőt felmentése esetén felmentési idő illeti meg. A felmentési idő, amely a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, két hónap. E jogintézménynek az a funkciója, hogy a felmentett közszolgálati tisztviselő a megszüntetett jogviszonya helyett új jogviszonyt tudjon létesíteni, új munkahelyet tudjon keresni. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a közszolgálati tisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell.. E szabály helyes értelmezése szerint a tisztviselő a munkavégzési kötelezettség alól a felmentési idő egészére is jogszerűen mentesíthető. Természetesen a mentesítés idejére is jogosult az illetményére a tisztviselő, s ezen időtartam alatt a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok vele szemben nem alkalmazhatók.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
munkáltatói jogkör gyakorlása
Különbséget kell tennünk a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója között. A munkáltató egy közigazgatási szerv (pl. minisztérium, polgármesteri hivatal, megyei kormányhivatal), akit a közszolgálati jogban szolgálatadónak hívhatunk. A munkáltatói...Tovább olvasomközszolgálati karrierrendszer
A karrier rendszer csak a zárt(abb) rendszerű közszolgálati modellekben értelmezhető, itt azonban a rendszer névadójának is tekinthető. A karrier pozitív megközelítésben a tehetség, a szorgalom, a tudás által megalapozott előmenetelt...Tovább olvasomképesítési előírás
A képesítési előírások a jogviszony keletkezésének (a kinevezésnek) a speciális alkalmazási feltételei közé tartoznak. Szűkebb értelemben az egyes közigazgatási feladatkörök ellátásához szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget jelentik. Tágabb értelemben azonban...Tovább olvasomkirendelés
A kirendelés a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásnak az a fajtája, melyben a közszolgálati tisztviselő az őt alkalmazó közigazgatási szerv és egy másik közigazgatási szerv között létrejövő megállapodás alapján a másik...Tovább olvasommerytsystem
A merit system magyarul érdemeken alapuló kiválasztási és előmeneteli rendszert jelent. A közszolgálati pragmatika e két elemét szokás kiemelni a meit system jellemzésekor, de valójában a közszolgálati pálya majd’ minden...Tovább olvasomtovábbképzés
A továbbképzés a képzésre épülő, a közszolgálati tisztviselő ismereteit megújító, fejlesztő forma, amely alkalmassá teszi a tisztviselőket, hogy hosszú életpálya esetén is alkalmazkodni tudjanak a változó közigazgatási követelményekhez. A továbbképzés...Tovább olvasomöszeférhetetlenség (preztizs)
A kormányzati tisztviselői szolgálati jogviszonyban a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. Ebből következően a közszolgálati tisztviselő a pálya presztizsének és a közbizalom fenntartásának érdekében...Tovább olvasomazonnali hatályú megszüntetés
A közszolgálati jogviszony bármelyik fél által, azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető a próbaidő alatt. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a főszabálytól eltérően, mely szerint a felmentést meg kell indokolni,...Tovább olvasomtanulmányi szerződés
Tanulmányi szerződést a közigazgatási szerv akkor köt a közszolgálati tisztviselővel, ha támogatásra érdemesnek tartja a tanulmányait. Ennek keretében a munkáltató vállalja a tanulmányok támogatását (elengedi tisztviselőjét, kifizeti a térítési díjat,...Tovább olvasomfeddhetetlenség
A feddhetetlenség egyes közszolgálati rendszerekben a jogviszony keletkezésének egyik általános feltétele lehet. Szigorúbb fogalom a büntetlen előéletnél. Ugyanis ha büntetlen előéletet követel meg a jogszabály a kinevezés feltételeként, az a...Tovább olvasompótlék
A pótlékok általában az illetmény legkisebb részét teszik ki. A pótlékra való jogosultság a közszolgálati tisztviselő valamely személyes képességére (nyelvtudás) vagy a munkavégzés egyes sajátos körülményeire (éjszakai munka) tekintettel állapítható...Tovább olvasomlemondás jogviszonyról
A lemondás a közszolgálati tisztviselő egyoldalú jognyilatkozata, mellyel a közszolgálati jogviszonyát megszünteti. A lemondás érvényességéhez nem szükséges a munkáltató elfogadó nyilatkozata. Ugyanakor a lemondó nyilatkozat csak a munkáltató hozzájárulásával vonható...Tovább olvasomzsákmányrendszer
A zsákmányrendszer a politika és a közigazgatás személyi állománya közötti viszony egyik történelmi típusa. Az Amerikai Egyesült Államokban jött létre a XIX. században. Lényege, hogy a választásokat követően nemcsak a...Tovább olvasomközszolgálati jog
A közszolgálati jog a jogrendszer azon elkülönült ága, amely a közszolgálati jogviszonyokat, a közszolgálati alkalmazottak jogállását, vagy másképpen: a közszolgálati pragmatikát kógens (azaz eltérést nem engedő) jogi normák alkalmazásával szabályozza....Tovább olvasomközszolgálati tisztviselő
A közszolgálati tisztviselők a közszolgálati alkalmazottak egyik csoportját képezik, mégpedig azt, amelynek tagjai a széles értelemben felfogott közigazgatási szerveknél állnak alkalmazásban. Korábbi elnevezésük egységesen a köztisztviselő volt, mára azonban e...Tovább olvasomérvénytelenség
A jogviszony keletkezésekor, majd fennállása során is a munkáltató (szolgálatadó) és a közszolgálati tisztviselő között számtalan megállapodás jön létre (pl. kinevezés és annak elfogadása). A megállapodások kölcsönönös nyilatkozatok megtételével és...Tovább olvasomközszolgálati szakvizsga
A közigazgatási szakvizsga az úgynevezett karriervizsga funkcióját tölti be. Ennek megfelelően – szemben a közszolgálati alapvizsgával – letétele nem a pályán maradás feltétele, de az előmenetel szempontjából alapvető jelentőségű. Ugyanis...Tovább olvasomközszolgálati nyilvántartás
A közszolgálati tisztviselők adatairól két nyilvántartást vezetnek hazánkban. Az egyik az un. közszolgálati alapnyilvántartás, amelyet a foglalkoztató közigazgatási szerv fektet fel a törvény mellékletében felsorolt adatokról. Fontos, hogy a mellékletben...Tovább olvasomteljesítményértékelés
A teljesítményértékelés – eredeti értelmében – azt vizsgálja, hogy a közszolgálati tisztviselő egy adott évben miként tesz eleget a számára megszabott teljesítménykövetelményeknek. Így a minősítés alapjául is szolgál. Hatályos jogszabályaink...Tovább olvasomközjogi szabályozás
A közszolgálati jog a közjogi-magánjogi jogág csoportosításban a közjoghoz tartozik, amelyre speciális szabályozási mód jellemző. A közjogias szabályozás az un. közszolgálati pragmatikában ölt testet. A közjogias szabályozás személytelen, nem ad...Tovább olvasom