középérték
Az információsűrítés fontos eszközei mennyiségi ismérv szerinti vizsgálat esetén. A sokaság egy ismérv szerinti jellegzetességeit egyetlen számban tömörítik, azaz olyan számok, melyek önmagukban alkalmasak egy sokaság adott mennyiségi ismérv szerinti jellemzésére. Két csoportja: a helyzeti és a számított középértékek (átlagok). Helyzeti középérték: a sokaságban elfoglalt helye alapján jellemző érték, nem veszi figyelembe a sokaság minden ismérvértékét, érzéketlen a szélső értékekre, fajtái: a módusz (leggyakoribb, tipikus érték), és a medián (a nagyságrendi sor középső, azaz felező értéke). Átlag: számításánál minden egyes megfigyelési értéket figyelembe vesznek, azaz minden értékkel algebrai kapcsolatban álló mutató, ami érzékeny a kiugró értékekre, nagysága függ az átlagolandó értékek abszolút nagyságától és azok súlyarányaitól. Leggyakoribb fajtája a számtani átlag, egyéb, speciális elemzési esetekben számított középértékek például a mértani, a harmonikus és a négyzetes átlag.
Tudományterület:
Forrás:
Győrfyné Kukoda Andrea: Statisztikai ismeretek. Budapest, NKE Szolgáltató Kft. 2014. [41-47. o.]
Szerző:
Relációk
infrastrukturális ellátottság
A gazdasági fejlődés, fejlettség egyik meghatározó feltétele és mutatója. Az infrastruktúra olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatokban, de közvetve befolyásolják azok fejleszthetőségét. Gazdasági szolgáltatások:...Tovább olvasomfogyasztói árindex
Az életszínvonal változásának méréséhez alkalmazott, a KSH által havi rendszerességgel számított és közzétett mutatószám. A különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak (árszínvonal) együttes, átlagos változását fejezi ki. Önálló jelentése: az infláció...Tovább olvasomreprezentatív mintavétel
A részleges adatgyűjtési módszerek, eljárások egyike. Az adatgyűjtés során a sokaságnak csak egy kiválasztott részét figyeljük meg, amely részben a mintába került elemek ugyanolyan arányban vannak jelen, mint az alapsokaságban,...Tovább olvasomkapcsolatháló-elemzés (SNA)
A hálózati megközelítés, a social network analysis a szociológia egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő kutatási irányzata. A hálózati kapcsolatok feltérképezésével, a csoportok szerveződésének, a kisközösségeken belüli társas kapcsolatok rejtett struktúráinak és...Tovább olvasomtermészetes szaporodás-fogyás
A népesedési folyamatok alakulásának egyik alapjellemzője. Számítása: az élveszületések és a halálozások számának különbsége (a migrációt figyelmen kívül hagyva). Mérőszáma a természetes szaporodási arányszám, ami az élveszületési arányszám és a...Tovább olvasomstatisztikai osztályozások
Statisztikai osztályozási rendszer: a különböző tevékenységekre, foglalkozásokra, iskolai végzettségre stb. vonatkozó egységes, országosan alkalmazott csoportosítás. Egységes jegyzékeit a KSH az EU-s előírások figyelembevételével és az adott témában érdekelt szervekkel közösen...Tovább olvasomtársadalmi mobilitás
Az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozásának jelensége (pl. munkásból értelmiségi lesz). Komplex, sok tényezős társadalmi helyzetváltoztatás, melynek alapja lehet: foglalkozás, jövedelem, iskolai végzettség stb., de részei a vándorlás...Tovább olvasommatematikai statisztika
A statisztikai módszertan kétféle ága (leíró és matematikai statisztika) közül az egyik ág. Másik elnevezése a következtető statisztika, mivel fő célkitűzése a mintából való következtetés, általánosítás, azaz a megfelelő (a...Tovább olvasomközérdekű adat
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá...Tovább olvasomgrafikus ábrázolás
A statisztikai adatok megjelenítésének, szemléltetésének, a statisztikai vizsgálat során keletkező nagy mennyiségű információ sűrítésének, tömörítésének egyik fontos eszköze. A grafikus ábrák segítik az elemzést és az összefüggések feltárását, szemléletesek és...Tovább olvasommutatószám
A társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését számszerűsítő mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű, de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám....Tovább olvasomkvantitatív elemzés- mérési szintek
Mindig számszerű eredményeket produkáló (mennyi?, hányan?, hány százalék? stb.) elemzési módszer, melynek lényege a mennyiségi mérés, a számszerű adatok. A mennyiségi és minőségi ismérvek mérhetőségének eltérései miatt azok mérése különböző...Tovább olvasomnépszámlálás
Rendszeresen (általában 10 évente) ismétlődő, kötelező jellegű, teljes körű, adott (eszmei) időpontra vonatkozó állapotfelvétel, demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele. Célja a lakáskörülmények, az élet- és társadalmi...Tovább olvasomOrszágos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP)
Az adott tárgyévre vonatkozó, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat által végzett, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtéseket – kivéve a külön törvényben elrendelteket – tartalmazó adatfelvételi programjegyzék. A program tervezetét a hivatalos...Tovább olvasomközigazgatási statisztika
A statisztika a társadalmi és gazdasági jelenségekkel és folyamatokkal foglalkozó, azokat tömören, számszerűen jellemző tudomány (számanyag + tevékenység). Feladata: tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, s...Tovább olvasomközépérték
Az információsűrítés fontos eszközei mennyiségi ismérv szerinti vizsgálat esetén. A sokaság egy ismérv szerinti jellegzetességeit egyetlen számban tömörítik, azaz olyan számok, melyek önmagukban alkalmasak egy sokaság adott mennyiségi ismérv szerinti...Tovább olvasomstatisztikai ismérv
A vizsgált sokaság egységeire vonatkozó jellemző, kritérium. Az a vizsgálódási szempont, tulajdonság, amely szerint a sokaság egységei csoportokba, osztályokba sorolhatók. Lehetséges kimenetelei az ismérvváltozatok. Fajtái: időbeli (változatai időpontok, időtartamok pl....Tovább olvasomstandardizálás
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) időbeli vagy térbeli összehasonlításakor használatos statisztikai módszer. A főátlagok (összetett viszonyszámok) időbeli változását vagy térbeli eltérését két tényező: a részátlagok (részviszonyszámok) abszolút nagyságának, valamint a súlyarányok...Tovább olvasomleíró statisztika
A statisztikai módszertan kétféle ága (leíró és matematikai statisztika) közül az egyik ág. Célja egy adott, meghatározott elemekből álló, valóságra vonatkozó adathalmaz kvantitatív (mennyiségi) összefoglalása, elemzése, kiértékelése (információtömörítés). Segítségével a...Tovább olvasomstatisztikai (közigazgatási) regiszter
A statisztikai adat-előállítási folyamat támogatása és egységesítése céljából a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által vezetett olyan jegyzék, nyilvántartás, amiből elérhetők a különböző adatfelvételek sokaságainak aktuális és történeti állapotai, a változások...Tovább olvasom