rendőrség
A rendőrség egy állami és fegyveres rendvédelmi szerv, amely az államigazgatás részeként működik. Feladatkörébe tartozik a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, továbbá államigazgatási és rendészeti feladatok ellátása, a közrend és a közbiztonság védelme, a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem, illetve bűnmegelőzési és bűnüldözési célú ellenőrzés folytatása. A rendőrség tagjai nem csupán a hivatásos állományú rendőrök, hanem polgári állományú alkalmazottak is.
Tudományterület:
Forrás:
Tóth Zoltán József: A Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok. In Patyi András - Téglási András (szerk.): Államtan és a magyar állam szerkezete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 264-265., Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 46. cikk, 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
Szerző:
Relációk
tulajdonhoz való jog
A tulajdonhoz való jog nem csupán tulajdon és a vagyoni értékű jogok védelmét foglalja magában, ugyanis az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén egyes közjogi várományok (pl....Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország bankjegy- és érmekibocsátási monopóliummal rendelkező központi bankja, amely felelős a monetáris poltikáért, meghatározza azt, a jogszabályi keretek között. Bankjegy- és érmekibocsátási monopóliuma van, tehát kizárólag...Tovább olvasomalapjog felfüggesztése
Az alajogok felfüggesztése azt jelenti, hogy egy vagy több alapjog valamely állami szerv döntése alapján egyáltalán nem gyakorolható. Az alapjogok felfüggesztése olyan eszköz, amely csak különleges jogrendben alkalmazható. Az alapjogi...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasomjogszabály
A jogszabályok a jogalkotó hatáskörrel bíró szervek által alkotott általánosan kötelező magatartási szabályok, amelyek a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által kifejezetten abból a célból kerülnek megalkotásra, hogy a társadalmi viszonyokat...Tovább olvasomművelődéshez való jog
A művelődéshez való jog a gazdasági, szociális és kulturális jogok közé, azon belül pedig a kulturális jogok közé tartozik, és több elemből áll. Az Alaptörvényben nem csupán az került rögzítésre,...Tovább olvasomközjog
A közjog az a jogág, amely azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek az állam és az egyén kapcsolatrendszerére, a közhatalom kiépítésére, továbbá az államszervezet felépítésére és működésére vonatkoznak. A közjogi jogviszonyokban...Tovább olvasomválasztási bizottság
A választási bizottságok a választópolgárok olyan szervei, amelyek függetlenek, kizárólagosan a törvénynek alárendeltek, és amelyek legfőbb feladatának a választások tisztasága és törvényessége biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, továbbá szükség esetén a...Tovább olvasomrendelet
A rendeletek olyan extern normatív aktusok, amelyeket a közigazgatás alkot. A rendeletek típusai a bármilyen tárgykörben kiadható kormányrendeletek és a kormány tagjainak rendeletei (miniszteri rendeletek, miniszterelnöki rendelet), a helyi közügyek...Tovább olvasomválasztókerület
A választókerületek a képviseleti szervek létrehozatalához szükséges területi beosztások egyik egységét képezik, a szavazókörök mellett. Az adott területen lakóhellyel rendelkező választópolgárok választókerületenként kerülnek nyilvántartásba vételre (a választói névjegyzékbe). A választókerületeken...Tovább olvasomdevolúció
Kaiser Tamás a devolúciót a parlamenti szupremácia révén gyakorolt hatásköröknek területi alapon szerveződő, választott testületekre való átruházásaként határozza meg, melynek típusai az adminisztratív és a törvényhozói devolúció. Nagy Britannia és...Tovább olvasomelvi bírósági döntés
Az elvi bírósági döntések az alsóbb fokú bíróságok olyan határozatai, amelyek a társadalom széles körét érintő, vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyben születtek, és ilyenként való közzétételükről döntés született....Tovább olvasompihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasomszociális biztonsághoz való jog
A második generációs szociális jogok közé tartozó szociális biztonsághoz való jog – a korábban hatályos szabályozással szemben – az Alaptörvény szerint nem alapjog, hanem csupán államcél, ami azt jelenti, hogy...Tovább olvasomállami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasomalkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia egy olyan kormányformával rendelkező monarchia, amelyet az különbözet meg az abszolút monarchiától, hogy az alkotmány az államfőt, az uralkodót is köti, hatalma nem korlátlan. Az alkotmányos monarciákban...Tovább olvasominformációs önrendelkezési jog
Információs önrendelkezési jog alatt azt értjük, hogy az egyénnek joga van arra, hogy személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról saját maga döntsön. Először 1983-ban jelent meg, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság népszámlálási...Tovább olvasomalapvető jogok országgyűlési biztosa
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatos, tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, és azok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése feladatával rendelkező, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő. Az...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomkülönleges jogrend
A különleges jogrendek olyan különleges állapotok kezelésére létrehozott eszközök, amelyek esetén nem lehetséges az adott helyzetben az alkotmány által biztosított rendes keretek között gyors és hatékony módon történő reagálás. A...Tovább olvasom