sértetlenség
Sértetlenség az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyeznek, ideértve a bizonyosságot abban, hogy az az elvárt forrásból származik (hitelesség) és a származás...
Tovább olvasomsikeresség (hálózatelmélet)
A hálózatelméleti megközelítések szerint először is az, hogy legyenek a csapatban „összekötők” – ők azok, akik mindenkiben lehetőséget látnak, és mindenkivel szívesen kapcsolatot teremtenek, rengeteg gyenge kötést birtokolnak. Másodszor: legyenek...
Tovább olvasomskanzen
A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent 1891-ben nyitották meg. A 20. század közepén a világ legtöbb országában ennek a múzeumnak a mintájára sorra nyíltak szabadtéri néprajzi és...
Tovább olvasomslum
Az angol slum kifejezést használja a magyar szakirodalom is a városok, elsősorban nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezésére. A magyar „nyomornegyed” kifejezés a slum kifejezésnél valamivel...
Tovább olvasomSMS
Az SMS mobiltelefonnal (vagy tömeges SMS küldő alkalmazással) küldött, rövid terjedelmű (meghatározott karakterszámú) szöveges üzenetet kézbesítő szolgáltatás. Egy SMS hossza 160 karakter, de számos telefon hosszabb üzeneteket is képes küldeni...
Tovább olvasomsommás eljárás (jog)
A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján...
Tovább olvasomsportegyesület
A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület – az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén...
Tovább olvasomsportszövetség
A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetek. A...
Tovább olvasomsportvállalkozás
A sportszövetségek mellett a sportszervezetek másik megjelenési formája a sportvállalkozás. Sportvállalkozásnak csak az a gazdasági társaság minősül, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a...
Tovább olvasomstakeholder
Minden olyan személy vagy csoport, mely érdekviszonyban áll a vizsgált személlyel vagy csoporttal. Magyarul érdekgazdát jelent, ám a stakeholder analízisben a lényeg épp az, hogy nem egy érdekviszonyt tárunk fel,...
Tovább olvasomstandardizálás
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) időbeli vagy térbeli összehasonlításakor használatos statisztikai módszer. A főátlagok (összetett viszonyszámok) időbeli változását vagy térbeli eltérését két tényező: a részátlagok (részviszonyszámok) abszolút nagyságának, valamint a súlyarányok...
Tovább olvasomstatisztikai (közigazgatási) regiszter
A statisztikai adat-előállítási folyamat támogatása és egységesítése céljából a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által vezetett olyan jegyzék, nyilvántartás, amiből elérhetők a különböző adatfelvételek sokaságainak aktuális és történeti állapotai, a változások...
Tovább olvasomstatisztikai ismérv
A vizsgált sokaság egységeire vonatkozó jellemző, kritérium. Az a vizsgálódási szempont, tulajdonság, amely szerint a sokaság egységei csoportokba, osztályokba sorolhatók. Lehetséges kimenetelei az ismérvváltozatok. Fajtái: időbeli (változatai időpontok, időtartamok pl....
Tovább olvasomstatisztikai osztályozások
Statisztikai osztályozási rendszer: a különböző tevékenységekre, foglalkozásokra, iskolai végzettségre stb. vonatkozó egységes, országosan alkalmazott csoportosítás. Egységes jegyzékeit a KSH az EU-s előírások figyelembevételével és az adott témában érdekelt szervekkel közösen...
Tovább olvasomstatisztikai sokaság
Az a populáció, amelyre a statisztikai megfigyelés irányul, azaz a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége. Elemei lehetnek: emberek, állatok, tárgyak, intézmények stb. Típusai: állósokaság (állapotot, állományt fejez ki, adatai időpontra...
Tovább olvasomstatisztikai sor
A vizsgált sokaságról rendelkezésre álló információk sűrítésének, tömörítésének egyszerűbb statisztikai eszköze. Statisztikai sor: a statisztikai sokaság elemeinek egy adott ismérv szerint történő felsorolása, csoportokba, osztályokba sorolása. Tartalmazhat abszolút (számlált, mért)...
Tovább olvasomstatisztikai számjelek
A jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és személyes joga szerint jogképes szervezetek (adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek, egyéni vállalkozók, adószámmal rendelkező magánszemélyek, non-profit szervezetek) nyilvántartásában használt azonosító,...
Tovább olvasomstatisztikai tábla
A vizsgált sokaságról rendelkezésre álló információk sűrítésének, tömörítésének egyszerűbb statisztikai eszköze. Statisztikai tábla: a statisztikai sorok összefüggő rendszere, a sokaság egyszerre több ismérv szerinti jellemzése. A tábla bonyolultsági foka, az...
Tovább olvasomstatisztikai tájékoztatási rendszer
A statisztikai adatgyűjtési tevékenység eredményeként kapott adatok, illetve az azok feldolgozása alapján nyerhető statisztikák nyilvánosságra hozatala feladatának teljesítését szolgáló rendszer. Nyilvánosságra hozatal alatt szűkebb értelemben az adatoknak nyilvános kiadványokban (nyomtatásban...
Tovább olvasomstatisztikai törvény
2017. január 1-től érvénybe lépő statisztikai jogszabály: a ’2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról’. A törvény rendelkezik a törvény hatályáról, az értelmező rendelkezésekről, a hivatalos statisztikai tevékenység alapelveiről, a...
Tovább olvasomstátus
Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státust foglalhat el. Például egyszerre apa, férj, gyermek, tanár és valamely egyesület vezetőségi tagja. Minden intézményben betöltött...
Tovább olvasomstátustörvény
A státustörvény elnevezést a magyar jogban az Ausztrián kívüli szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényre szokás használni, habár nem tekinthető a szó szoros értelemben vett státustörvénynek, hiszen nem határozza meg...
Tovább olvasomstatútum
A statútum és a szabályrendelet azonos fogalom. A statútum magyar neve eredetileg helyhatósági szabály, majd az 1870. évi XLII. tc.-kel bevezetett szóhasználat szerint helyhatósági szabályrendelet. A törvényi szóhasználat terén történt...
Tovább olvasomStratégia
A stratégia kifejezést eredetileg a hadviselésben használták, ahol a katonai műveletek legmagasabb szintjét, azaz a hadászatot jelentette. Napjainkban a stratégia egy hosszabb távú terv, amelynek célja egy bizonyos cél elérése...
Tovább olvasom