Közszolgálati Online Lexikon

A versenyfelügyelet célja, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, ösztönözze a piaci versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást,...

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatáskörébe tartozó, a versenytörvényben és az uniós versenyszabályokban tilalmazott piaci magatartások, így az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a versenykorlátozó...

Az USA elnökének ipari versenyképességgel foglalkozó bizottsága az alábbiakban definiálta a versenyképesség fogalmát: egy nemzet versenyképessége annak fokmérője, hogy tökéletes versenyfeltételek mellett mennyire képes a világpiacon (is) eladható termékeket és...

A piaci szereplők olyan magartása, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza különösen a versenytársak piacról való kiszorítása, a piacra lépés megakadályozása vagy korlátozása révén a vállakozások összeolvadása,...

A verseny védelmét szolgáló közpolitika a versenypolitika. A piacokon folyó verseny kulcsfontosságú a jó gazdasági teljesítmény elérése és fenntartása , illetve a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme érdekében. A piaci szereplőknek...

A veszély – rendészeti szempontból – olyan állapotot jelöl, amelyben a társadalom által értéknek elismert anyagi és szellemi javakat sérelem fenyegeti. A sérelem lehet a javak megsemmisülése, értékük csökkenése vagy...

A veszélyelhárítási feladatokat meghatározó okmányrendszer, amely tartalmazza a katasztrófaveszély, valamint a katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat, intézkedéseket és az azokat biztosító személyi, anyagi és technikai feltételeket összhangban az azonosított kockázatokkal...

Minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában. Potenciális egészség- és környezetkárosító hatásuk miatt...

Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely...

Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel...

Egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben veszélyes anyagok vannak jelen jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, melynek alapján küszöbérték alatti,...

A veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, ill. minden olyan, közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a...

A veszélyhelyzet a rendkívüli állapot egyik altípusa, amely természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén kerül kihirdetésre a Kormány által, akár utólagosan, a katasztrófa következményeinek felszámolása érdekében is. Veszélyhelyzetben a döntéshozatal...

A különleges jogrend azon időszaka, melyet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás (árvíz, belvíz, szélsőséges időjárás, stb.) vagy ipari szerencsétlenség (veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset, radioaktív szennyezés, stb.) esetén, valamint...

A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél...

A károkozó akkor vétőképtelen, ha a belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, vagyis aki a konkrét cselekvősségét tekintve nem rendelkezik olyan belátási...

A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő (vt.) vagy a vt.-kből álló testület jogosult. Az...

A vezetői előmenetel az előmenetel egyik formája a besorolásban és a címekben való előmenetel mellett. Hatályos törvényünk vezetői munkakörről beszél, amely – eltérően a vezetői megbízástól – erőteljesen összekapcsolja a...

A vidékfejlesztés a rurális térségek fejlesztésére irányuló tevékenységek csoportját jelenti. Maga a vidékfejlesztési tevékenység integrált vidékfejlesztés kell, hogy legyen. Ezen kis léptékű, sokszektoros fejlesztést értünk, az egyes célok megvalósítását kölcsönösen...

A köznyelvben a vidéki terület fogalma a főváros-vidék viszonyrendszer szerint használatos, ez alapján „vidék” akár Miskolc, vagy Győr is. Alapvetően azonban a vidék fogalma alatt mezőgazdasági területre asszociálunk. Az angol...

A viktimológia a kriminológia azon ága, mely az áldozatok tudományos igényű vizsgálatával foglalkozik. Központi kérdése, hogy ki az áldozat, és milyen szerepet játszik a bűncselekményben. A viktimizációs vizsgálat a bűnözés...

A nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette. A törvényhatóságok belső szervezete lényegében a cenzusos országgyűlési választójogon és a virilizmuson felépült törvényhatósági képviseletből és kezdetben a választott,...

Az internetes felületen való biztonságos kommunikáció megvalósításához virtuális magánhálózati (VPN ) technológiák használhatók. A VPN valamely VPN gazda (VPN felhasználói számára VPN menedzselési szolgáltatást biztosító és az adott VPN használati...

Az interaktív virtuális ügyfélszolgálati (IVÜSZ) rendszerben az igénybevevő az interaktív virtuális ügyfélszolgálatot biztosító ügyintézővel kép vagy hang kapcsolatba, illetve alkalmazás függő adatkapcsolatba kerül. Az interaktív virtuális ügyfélszolgálati szolgáltatásnál az ügyfél...