statisztikai ismérv
A vizsgált sokaság egységeire vonatkozó jellemző, kritérium. Az a vizsgálódási szempont, tulajdonság, amely szerint a sokaság egységei csoportokba, osztályokba sorolhatók. Lehetséges kimenetelei az ismérvváltozatok. Fajtái: időbeli (változatai időpontok, időtartamok pl....
Tovább olvasomstatisztikai osztályozások
Statisztikai osztályozási rendszer: a különböző tevékenységekre, foglalkozásokra, iskolai végzettségre stb. vonatkozó egységes, országosan alkalmazott csoportosítás. Egységes jegyzékeit a KSH az EU-s előírások figyelembevételével és az adott témában érdekelt szervekkel közösen...
Tovább olvasomstatisztikai sokaság
Az a populáció, amelyre a statisztikai megfigyelés irányul, azaz a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége. Elemei lehetnek: emberek, állatok, tárgyak, intézmények stb. Típusai: állósokaság (állapotot, állományt fejez ki, adatai időpontra...
Tovább olvasomstatisztikai sor
A vizsgált sokaságról rendelkezésre álló információk sűrítésének, tömörítésének egyszerűbb statisztikai eszköze. Statisztikai sor: a statisztikai sokaság elemeinek egy adott ismérv szerint történő felsorolása, csoportokba, osztályokba sorolása. Tartalmazhat abszolút (számlált, mért)...
Tovább olvasomstatisztikai számjelek
A jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és személyes joga szerint jogképes szervezetek (adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek, egyéni vállalkozók, adószámmal rendelkező magánszemélyek, non-profit szervezetek) nyilvántartásában használt azonosító,...
Tovább olvasomstatisztikai tábla
A vizsgált sokaságról rendelkezésre álló információk sűrítésének, tömörítésének egyszerűbb statisztikai eszköze. Statisztikai tábla: a statisztikai sorok összefüggő rendszere, a sokaság egyszerre több ismérv szerinti jellemzése. A tábla bonyolultsági foka, az...
Tovább olvasomstatisztikai tájékoztatási rendszer
A statisztikai adatgyűjtési tevékenység eredményeként kapott adatok, illetve az azok feldolgozása alapján nyerhető statisztikák nyilvánosságra hozatala feladatának teljesítését szolgáló rendszer. Nyilvánosságra hozatal alatt szűkebb értelemben az adatoknak nyilvános kiadványokban (nyomtatásban...
Tovább olvasomstatisztikai törvény
2017. január 1-től érvénybe lépő statisztikai jogszabály: a ’2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról’. A törvény rendelkezik a törvény hatályáról, az értelmező rendelkezésekről, a hivatalos statisztikai tevékenység alapelveiről, a...
Tovább olvasomstátus
Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státust foglalhat el. Például egyszerre apa, férj, gyermek, tanár és valamely egyesület vezetőségi tagja. Minden intézményben betöltött...
Tovább olvasomstátustörvény
A státustörvény elnevezést a magyar jogban az Ausztrián kívüli szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényre szokás használni, habár nem tekinthető a szó szoros értelemben vett státustörvénynek, hiszen nem határozza meg...
Tovább olvasomstatútum
A statútum és a szabályrendelet azonos fogalom. A statútum magyar neve eredetileg helyhatósági szabály, majd az 1870. évi XLII. tc.-kel bevezetett szóhasználat szerint helyhatósági szabályrendelet. A törvényi szóhasználat terén történt...
Tovább olvasomStratégia
A stratégia kifejezést eredetileg a hadviselésben használták, ahol a katonai műveletek legmagasabb szintjét, azaz a hadászatot jelentette. Napjainkban a stratégia egy hosszabb távú terv, amelynek célja egy bizonyos cél elérése...
Tovább olvasomstratégiai emberierőforrás-menedzsment
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás negyedik fejlődési szakasza, amely az 1990-es évek elejétől terjedt el a világban. Ennél a szintnél már nem egyszerűen a humán funkciók hatékony megoldásáról és az...
Tovább olvasomstratégiai gondolkodás
A stratégiai gondolkodás, a stratégiai szemlélet és látásmód megjelenése, illetve fokozatos elterjedése nélkülözhetetlen előfeltétele a stratégiai tervezés gyakorlatban történő megvalósításának a szervezeti működés valamennyi szintjén, így az emberierőforrás-gazdálkodásban is. A...
Tovább olvasomstratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások
A közszolgálat stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás részét alkotó személyügyi szolgálatatások és tevékenységek humán folyamatának egyik feladatcsoportját a stratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások köre alkotja. Ebbe a feladatcsoportba azok a közép és...
Tovább olvasomstratégiai tervezés és rendszerfejlesztés humán folyamata
Ez a humán folyamat közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban áll, illetve hatást gyakorol az egyéb humán folyamatokra és humán funkciókra. Kiemelt szerepe van abban, hogy megfelelő körülményeket alakítson ki a szervezeti...
Tovább olvasomstresszinterjú
A stresszinterjú az állásinterjúk egy formája, olyan kiválasztási technika, amikor az interjút készítő szakember(ek) a meghirdetett pozícióra jelentkezőt tudatosan, előre kidolgozott szisztéma szerint hozza kellemetlen, feszültséggel teli helyzetbe, annak érdekében,...
Tovább olvasomstruktúra
A struktúra legelvontabb értelemben azt jelenti, hogy egy adott sokaság nem egyszerűen azonos sajátosságokkal bíró és azonos helyzetű egyedek halmaza, hanem a sokaság tagjai eltérő pozíciókat foglalnak el, és e...
Tovább olvasomstruktúra etikája
Olyan etikai megközelítés mely szerint minden hibáért csak az intézmény a felelős, és az alkalmazott dolga az engedelmesség. Az elmélet kritikája az, hogy ha az engedelmesség. nem volna megtagadható, mert...
Tovább olvasomstrukturált interjú
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamataira és humán funkcióira jellemző jegyek, minőségi mutatók, tendenciák megállapítására, a SWOT és egyéb elemzések elkészítésére, tudományos kutatások, felmérések, igénymeghatározások, közvéleménykutatások stb. lefolytatására szolgáló,...
Tovább olvasomsúlyos káresemény elhárítási terv
A biztonsági dokumentációk körébe tartozó, küszöbérték alatti üzem üzemeltetője által készített okmány, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak...
Tovább olvasomsurrogatum
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a káresemény meg sem történt volna. A teljes kártérítésbe beletartozik mind a tényleges kár,...
Tovább olvasomsvéd jóléti állam modell
A svéd jóléti rendszert a fejlett szociálpolitikai intézményrendszert működtető országok sokáig mintaként tartották számon. Kialakulása az 1929-33-as világváltság utáni időszakra tehető, az ekkor elindított rendszer egészen 1976-ig volt érvényben. Ezt...
Tovább olvasomsvéd nyugdíj modell
A svéd öregségi nyugdíjrendszerben 1999. január elsejei hatállyal történtek reform-jellegű változtatások: ennek értelmében ettől az időponttól az öregségi ellátásokat egy befizetésmeghatározott és felosztó-kirovó elven működő, valamint egy tőkésített részt is...
Tovább olvasom