Ugrás a fő tartalomhoz Ugrás a lábléchez
NKE logó

Közszolgálati Online Lexikon

  • #
  • A
  • B
  • c
  • d
  • e
  • F
  • G
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • M
  • n
  • o
  • P
  • q
  • r
  • s
  • t
  • u
  • v
  • w
  • z
  • Alkotmányjog
  • Állam- és jogelmélet
  • Állam- és jogtörténet
  • Biztonságpolitika
  • Civilisztika
  • E-közszolgálat
  • Hadtudomány
  • Humán erőforrás menedzsment
  • Katasztrófavédelem
  • Közigazgatási jog
  • Közigazgatási kommunikáció és politikai média és etika
  • Közigazgatási statisztika
  • Közigazgatási urbanisztika
  • Közpénzügyek és államháztartás
  • Közszolgálati jog
  • Rendészet
  • Szakigazgatás és szakpolitika – gazdaság
  • Szakigazgatás és szakpolitika – humán szakterület
  • Társadalomtudomány
  • jogalkotás

    A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos és formalizált tevékenysége, amely jogi normák létrehozására irányul. Két fő típusát, a törvényalkotást és a rendeletalkotást különböztetjük meg. A jogalkotási folyamat...
    Tovább olvasom
  • jogalkotási hatáskör

    A jogalkotási hatáskör jogi norma meghozatalára vonatkozó jogosultságot és kötelezettséget jelent. Az eredeti jogalkotási hatáskör közvetlenül az Alaptörvényből ered, ezért a jogalkotás nem igényel külön felhatalmazást. A származékos jogalkotói hatáskör...
    Tovább olvasom
  • jogalkotási követelmények

    A jogszabálynak a címzettek számára egyértelmű szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, a nemzetközi jogból és az uniós jogból...
    Tovább olvasom
  • jogalkotási terv

    A Kormány jogalkotási terve tartalmazza, hogy az Országgyűlés soron következő rendes ülésszakához igazodóan az adott fél évben mely törvények és kormányrendeletek előkészítése várható. A Kormány jogalkotási tervét – a nemzetközi...
    Tovább olvasom
  • jogalkotói mulasztás

    Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotásának elmulasztásából fakadó alaptörvényellenes helyzet. A jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg, kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére...
    Tovább olvasom
  • jogállam

    A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...
    Tovább olvasom
  • jogállamiság

    A jogállamiság követelménye az állam jogszabályok szerinti működését feltételezi. Egy jogállamban a közhatalmat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják, az állam szervei és az állampolgárok egyaránt a jogszabályoknak megfelelően cselekszenek. Eltérő történeti...
    Tovább olvasom
  • jogbiztonság

    A jogbiztonság megköveteli a jog egésze, annak részterülete és az egyes jogszabályok világosságát, egyértelműségét, kiszámíthatóságát és előreláthatóságát azok számára, akiktől a norma hatályba lépését követően a szabály betartását, jogkövető magatartást...
    Tovább olvasom
  • jogcsalád

    A jogrendszerek közös jegyeik alapján jogcsaládokba rendeződnek. René David francia jogtudós nyomán a római-germán (kontinentális), a common law (angolszász) és a szocialista jogcsaládot, illetve a vallási és tradicionális jogrendszerek csoportját...
    Tovább olvasom
  • jogegységi határozat

    A jogegységi határozat olyan, a Kúria által hozott határozat, amely a bíróságokra nézve kötelező, és amelynek elsődleges célja a bírói gyakorlat továbbfejlesztése, illetve az egységes bírói gyakorlat biztosítása. A jogegységi...
    Tovább olvasom
  • jogerő

    Jogi hatás, amely azt eredményezi, hogy a bírósági vagy hatósági döntés – törvényben meghatározott kivételekkel – jogorvoslattal megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható. A határozat a jogerőre emelkedését követően nem támadható meg...
    Tovább olvasom
  • jogerős döntés

    Olyan bírói vagy hatósági döntés, amely – törvényben meghatározott kivételekkel – jogorvoslattal megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható. A határozat a jogerőre emelkedését követően nem támadható meg fellebbezéssel....
    Tovább olvasom
  • jogértelmezés

    A jogértelmezés a jogszabály jelentésének feltárására irányuló tevékenység. A jogalkalmazói tevékenység szükségszerű részét képezi, mivel a jogszabályok gyakran nyelvileg pontatlan formában jelennek meg. A jogalkalmazói jogértelmezés mellett megkülönböztethető még jogszabályi...
    Tovább olvasom
  • jogfolytonosság

    A jogfolytonosság nyilvánvaló aktuálpolitikai üzenete: az 1867-ben kialkudott állami berendezkedés védelmének alkotmányjogi körülbástyázása. A modern alkotmányosságból levezetett jogfolytonosság olyan közjogi alapelvként tűnt fel, amelynek követése biztosíthatta az államhatalom alkotmányos gyakorlását....
    Tovább olvasom
  • jogforrás

    Ahonnan a jog megismerhető. A jogforrás mint gyűjtőfogalom, kétféle általános értelemben használatos: tárgyi jog szabályaként, azaz jogszabályként, tárgyi jog létrehozójaként, megalkotójaként, azaz jogalkotóként. A jogforrások többféleképpen osztályozhatók, lehetnek például: külső...
    Tovább olvasom
  • jogforrás

    A jogforrás jelenti egyrészt azokat a szerveket, testületeket, amelyek kiadják, megalkotják a jogi rendelkezéseket, akiktől azok erednek (alanyi jogforrás), másrészt jelenti azokat a formákat, amelyekben az alkotott jogi norma megjelenik...
    Tovább olvasom
  • jogforrási hierarchia

    A jogforrási hierarchia azt mutatja meg, hogy az egyes típusú jogforrások milyen alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén álló jogforrások nem lehetnek ellentétesek a magasabb...
    Tovább olvasom
  • joggal való visszaélés

    A joggal való visszaélés általános fogalmát a közszolgálati tisztviselőitörvény nem próbálja megfogalmazni. Csupán e törvény alkalmazásának körében állapítja meg, hogy a joggal való visszaélés az a magatartás, amely mások jogos...
    Tovább olvasom
  • joggal való visszaélés

    Az alanyi jogok nem gyakorolhatóak önkényesen, a joggal történő élés nem fordulhat át visszaélésbe. Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni és csak ekkor számíthat törvényi védelemre...
    Tovább olvasom
  • jogharmonizációs záradék

    Ha a jogszabály uniós jogi aktusnak való megfelelést valósít meg, ezt az uniós jogi aktusokra való hivatkozást tartalmazó jogharmonizációs záradékban meg kell állapítani. Nem kell jogharmonizációs záradékot alkalmazni, ha az...
    Tovább olvasom
  • joghatással járó mérés

    Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására – a szolgáltatás és...
    Tovább olvasom
  • joghatóság

    Az államok közötti ügymegosztást jelenti, arra a kérdésre ad választ, hogy egy konkrét ügyben melyik állam szerve, hatósága jár el, illetve ehhez kapcsolódóan, hogy melyik állam jogszabályait kell alkalmazni. Nemzetközi...
    Tovább olvasom
  • joghézag

    Szűkebb értelemben vett joghézagról akkor beszélünk, ha egy ügy eldöntéséhez nem áll rendelkezésre jogi norma. Tágabb értelemben a joghézag kifejezés minden olyan esetben használatos, amikor nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy...
    Tovább olvasom
  • jogi aktus

    A jogi aktusok Jakab András megfogalmazása szerint olyan cselekedetek, amelyekről egyrészt úgy gondoljuk, hogy amennyiben megtételre kerülnek egy normatív vagy egyedi jogi rendelkezés keletkezik, végrehajtásuk pedig joghatás kiváltására irányul, tehát...
    Tovább olvasom
  • ←
  • 1
  • …
  • 38
  • 39
  • 40
  • 41
  • 42
  • …
  • 100
  • →

Impresszum

  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem

  • NKE Kommunikációs és Marketing Osztály
    sajto@uni-nke.hu

  • NKE Informatikai Igazgatóság 
    ini@uni-nke.hu

Linkek

  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem
  • Fejlesztési Programok
  • Közszolgálati Tudásportál
+36 (1) 432-9000nke@uni-nke.hu
Kövessen minket a Facebook-on
Kövessen minket az TikTok-on!
Kövessen minket az Instagram-mon
Kövessen minket a Twitter-en
Kövessen minket a YouTube-on
Copyright 2025 © Közszolgálati Online Lexikon
AdatvédelemFelhasználási feltételekImpresszumAkadálymentesítési nyilatkozat