Polgárháború
A polgárháború egy országon belül, szervezett csoportok által vívott fegyveres konfliktus, amelynek célja a központi vagy a regionális hatalom megszerzése, vagy a kormányzati politika megváltoztatásának kikényszerítése. Bár a polgárháború társadalmi...
Tovább olvasompolgári engedetlenség
Olyan egyéni vagy csoportos akció amely szándékosan helyezkedik szembe a meglévő törvényekkel. Erőszakmentes, jogellenes tiltakozási forma, a hatalommal való együttműködés valamilyen fokú nyilvános megtagadása, annak tevékenysége miatt. Célja a hatalom...
Tovább olvasompolgári nemzetbiztonsági szolgálatok
A Ksztv. szerinti rendvédelmi szervek.
Az Alaptörvény szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. A...
Tovább olvasompolgári védelem
Olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése...
Tovább olvasompolgári védelmi kötelezettség
Alaptörvényből fakadó, Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében személyesen teljesítendő kötelezettség, melynek célja az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme....
Tovább olvasompolgári védelmi mechanizmus
Az Európai Unió tagállamainak polgári védelmi tevékenységét összehangoló stratégia. A mechanizmus fő célja, hogy javítsa az EU-n belüli vagy kívüli, természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését, az azokra való felkészültséget...
Tovább olvasompolgári védelmi szervezet
Olyan szervezet, amely személyi állománya útján katasztrófaveszély és veszélyhelyzet, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el, amennyiben azt az illetékes személy elrendeli. A polgári védelmi szervezetek tagjai...
Tovább olvasompolgármester
A képviselő-testület elnökét polgármesternek nevezzük. A polgármester nem csupán elnöke, hanem tagja is a képviselő-testületnek, megbízatását általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással nyeri el. A polgármesterek megválasztásában...
Tovább olvasompolgármesteri foglalkoztatási jogviszony
A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester választásakor egyértelműnek kell lennie, hogy a kettő közül milyen jogállásra választják. A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve...
Tovább olvasompolgárőr
A Ptv. szerint polgárőr az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el az...
Tovább olvasompolgárőr egyesület
A Ptv. szerint a polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános...
Tovább olvasompolgárőr szervezet
A Ptv. szerint polgárőr szervezet a polgárőr egyesület, a területi polgárőr szövetség, valamint az Országos Polgárőr Szövetség.
A törvény szerint a polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük a politikai...
Tovább olvasompolgárőrség
A polgárőrség Magyarországon a rendszerváltás folyamatában kialakult, a civil önvédelmi szektor részeként az egyik legnagyobb létszámú és legsikeresebb szervezet.
A polgárőr szervezetek megalakulásának alapját az egyesülési jog képezi: ezek tehát...
Tovább olvasompoligámia
A házasság olyan formája, amelyben egy férfinak vagy nőnek egynél több házastársa van. Poligíniának nevezik azt az esetet, amikor egy férfinak több felesége van, poliandriának pedig azt, amikor egy nőnek...
Tovább olvasompolitikai biztonság
A politikai biztonság az államok és kormányok azon képessége, mellyel biztosítják szuverenitásukat, legitimációjukat és nemzetközi elismertségüket a katonai és nem katonai fenyegetésekkel szemben. A politikai biztonság szempontjából minden olyan kihívás...
Tovább olvasompolitikai erőszak
Politikai erőszak a legáltánosabb értelemben minden olyan erőszak, melyet a biztonságpolitikai szereplők politikai célok elérése érdekében használnak. A politikai erőszak használatával kapcsolatban megkülönböztethetünk legitim és illegítim politikai erőszakot. A nemzetközi...
Tovább olvasompolitikai erőszakforma
Politikai erőszakformának a politikai célok érdekében felhasznált erőszak történetileg kialakult tipikus formáit nevezzük. A politikai erőszakformák osztályozásában a legkézenfekvőbb mód az erőszak kezdeményezője, illetve az erőszak célja alapján történő felosztás....
Tovább olvasomportál
Portál egy web böngésző segítségével elérhető információs rendszer, amely egyetlen pontból, integrált módon, személyre szabható, rugalmas elérési lehetőséget biztosít a portál felhasználói számára fontos információkhoz és szolgáltatásokhoz. A portálokon megjelenített...
Tovább olvasompossessorius birtokvédelem
A posessorius birtokvédelem az igazgatási úton megvalósuló birtokvédelem, mely a tényleges birtoklási helyzeten alapszik. Az igazgatási út igénybevételének módja, hogy a birtokos a birtoksértés felismerésétől számított egy éven belül a...
Tovább olvasomposztadoleszcencia
A fiatalkor és a felnőttkor közötti életszakasz, körülbelül a 18. életévtől a húszas évek végéig. Ebben az életszakaszban az egyén jogilag már nagykorú, tehát felnőtt, de még nem vagy csak...
Tovább olvasomposztindusztriális társadalom
Az ipari társadalmakat követő társadalmi-gazdsági berendezkedés, mely az 1970 – 1980-as években jelent meg a legfejlettebb államokban. Olyan társadalmi berendezkedés, ahol a foglalkoztatottak nagy része a szolgáltatások területén dolgozik, és...
Tovább olvasomposztmodernizmus
Az a meggyőződés, hogy a társadalmat már nem a történelem vagy a haladás vezérli. A posztmodern társadalom erősen pluralisztikus és változatos, nincs a fejlődési útját kijelölő “nagy narratíva”. A posztmodern...
Tovább olvasompótlék
A pótlékok általában az illetmény legkisebb részét teszik ki. A pótlékra való jogosultság a közszolgálati tisztviselő valamely személyes képességére (nyelvtudás) vagy a munkavégzés egyes sajátos körülményeire (éjszakai munka) tekintettel állapítható...
Tovább olvasompótmunka
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A pótmunka elrendelése lényegében a megrendelő sajátos...
Tovább olvasom