Ugrás a fő tartalomhoz Ugrás a lábléchez
NKE logó

Közszolgálati Online Lexikon

  • #
  • A
  • B
  • c
  • d
  • e
  • F
  • G
  • h
  • i
  • j
  • k
  • l
  • M
  • n
  • o
  • P
  • q
  • r
  • s
  • t
  • u
  • v
  • w
  • z
  • Alkotmányjog
  • Állam- és jogelmélet
  • Állam- és jogtörténet
  • Biztonságpolitika
  • Civilisztika
  • E-közszolgálat
  • Hadtudomány
  • Humán erőforrás menedzsment
  • Katasztrófavédelem
  • Közigazgatási jog
  • Közigazgatási kommunikáció és politikai média és etika
  • Közigazgatási statisztika
  • Közigazgatási urbanisztika
  • Közpénzügyek és államháztartás
  • Közszolgálati jog
  • Rendészet
  • Szakigazgatás és szakpolitika – gazdaság
  • Szakigazgatás és szakpolitika – humán szakterület
  • Társadalomtudomány
  • jogi norma

    A jogi norma a jogrendszer legkisebb, önmagában értelmezhető egysége, amely egy konkrét cselekvési mintát határoz meg. Logikai szerkezetét tekintve három részből, a hipotézisből (feltételből), a diszpozícóból (rendelkezésből) és a jogkövetkezményből...
    Tovább olvasom
  • jogi pozitivizmus

    A jogi pozitivizmus egy olyan jogelméleti irányzat, amely a tételes (ún. pozitív) jogot állítja a jogi gondolkodás középpontjába. Szemléletmódként az ókortól kezdve jelen van, önálló elméletként való megjelenése azonban csak...
    Tovább olvasom
  • jogi személy

    A jog által elismert, jogképességgel rendelkező személyegyesülés és/vagy vagyontömeg. A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva...
    Tovább olvasom
  • jogi tények

    A jogi tény azon tények, körülmények összessége, melyek polgári jogi jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy szüntetnek meg. Ezen tényeket négy nagyobb csoportba sorolhatjuk: 1) az emberi magatartások, melyek lehetnek jogszerű magatartások...
    Tovább olvasom
  • jogképesség

    A jogképesség az embernek, az államnak és a jogi személynek az a képessége, hogy polgári jogviszony, azaz polgári jogok és kötelezettségek alanya lehessen. Az ember jogképessége általános, azaz minden személyt...
    Tovább olvasom
  • jogképződés

    A jogképződés a jogi normák létrejöttének folyamatát jelenti. Két fő jogképződési módot, a jogalkotást és a jogalkalmazói jogképződést lehet megkülönböztetni. A jogalkotás és a törvényi jog dominanciája a római-germán jogcsaládokra,...
    Tovább olvasom
  • jognyilatkozat

    A közszolgálati tisztviselői törvény előnyben részesíti a megállapodásokat, hiszen azok feltehetően tükrözik mind a két fél szándékát. Ezzel együtt van helye egyoldalú jognyilatkozatnak is, de ebből csak akkor származhatnak jogok...
    Tovább olvasom
  • jogorvoslat

    Minden olyan eljárási cselekmény, amely valamely sérelmes, hibás vagy hiányos (vagy annak vélt) döntés megtámadására irányul az ügyfél vagy az erre jogosult más személy, szerv részéről, azzal a céllal, hogy...
    Tovább olvasom
  • jogorvoslathoz való jog

    A jogorvoslathoz való jog egy eljárási hog, ami azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a jogát vagy jogos érdekét sértő bírósági, hatósági és más közigazgatási döntéssel szemben jogorvoslattal...
    Tovább olvasom
  • jogosulti egyetemlegesség

    Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti jogosulti egyetemlegességről beszélhetünk. A kötelezettet csak egyszeri szolgáltatás terheli, tehát a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik,...
    Tovább olvasom
  • jogsegély

    Az állami szerveknek azt a tevékenységét jelenti, amelyet rendszerint egy másik állami szerv számára, annak megkeresése alapján nyújtanak. A jogsegély a tényállás megállapításához szükséges egyes cselekmények foganatosítására korlátozódik. A jogsegély...
    Tovább olvasom
  • jogszabály

    A jogszabályok a jogalkotó hatáskörrel bíró szervek által alkotott általánosan kötelező magatartási szabályok, amelyek a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által kifejezetten abból a célból kerülnek megalkotásra, hogy a társadalmi viszonyokat...
    Tovább olvasom
  • jogszabály érvényessége

    A jogszabály érvényessége azt jelenti, hogy a jogszabály kötelező erővel rendelkezik és joghatás kiváltására alkalmas. A jogszabályok érvényességét a modern jogrendszerek rendszerint négy alapvető feltételhez kötik. (1) A jogszabálynak a...
    Tovább olvasom
  • jogszabály formai tagolása

    A jogszabályt az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A jogszabály formai tagolása a szerkezeti egységek mentén történik. Jogszabályban alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül...
    Tovább olvasom
  • jogszabály hatály

    A hatály a jogszabály érvényességének ‘terjedelme’: azt adja meg, hogy az adott jogszabály milyen körülményekre tekintettel alkalmazható. Megkülönböztetünk időbeli, területi, személyi, tárgyi és szervi hatályt, attól függően, hogy az adott...
    Tovább olvasom
  • jogszabály logikai tagolása

    A jogszabály az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja: preambulum vagy bevezető rész, általános rendelkezések, részletes rendelkezések, záró rendelkezések, ezen belül: törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete...
    Tovább olvasom
  • jogszabály-szerkezet

    A jogszabályt az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A jogszabályban alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek...
    Tovább olvasom
  • jogszabályi hivatkozás

    A jogszabályban akkor lehet hivatkozni, ha a hivatkozás a megfelelő fogalomhasználattal nem küszöbölhető ki, vagy ha alkalmazása a jogszabály értelmezését, alkalmazását megkönnyíti. Rugalmas hivatkozás esetén a jogszabályra vagy rendelkezésére más...
    Tovább olvasom
  • jogszavatosság

    A szerződésszerű teljesítés alapján a szolgáltatott dolognak nemcsak fizikailag kell megfelelnie a jogosult által támasztott igényeknek, hanem szükséges az is, hogy a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek ne álljon fenn olyan...
    Tovább olvasom
  • jogterület

    A jogi normák olyan, többé-kevésbé összefüggő és relatíve elkülönülő összessége, amely a jogág sajátosságaival, önállóságával, elkülönültségével nem rendelkezik. Jogterület képződhet egy-egy jogágon belül, de több jogágat részben átfedve is (keresztülfekvő...
    Tovább olvasom
  • jogügylet

    A jogviszony alanyainak joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas akaratnyilatkozata, amely lehet egyoldalú jognyilatkozat (pl. egy tartozáselismerés, végrendelet), vagy két, illetve több oldalú szerződés (pl. adásvételi szerződés). A jogügylet logikailag...
    Tovább olvasom
  • jogutód nélküli megszűnés

    A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnik a tisztviselőt alkalmazó szerv jogutód nélküli megszűnésével. A jogutód nélküli megszűnés azt jelenti, hogy nincs olyan közigazgatási szerv, amely a megszűnt szerv feladainak egészét vagy...
    Tovább olvasom
  • jogvesztés kikötése

    A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. A törvény a szerződés megerősítéseként önként vállalt többletszankcióként kezeli a...
    Tovább olvasom
  • jogvesztő határidő

    Az idő folyása általában kihat a jogok érvényesítésére. Ha az idő folyása valamely alanyi jogot a maga egészében megszűntet, és magát az érvényesítését is kizárja, jogvesztő (vagy záros) határidőről beszélünk....
    Tovább olvasom
  • ←
  • 1
  • …
  • 39
  • 40
  • 41
  • 42
  • 43
  • …
  • 100
  • →

Impresszum

  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem

  • NKE Kommunikációs és Marketing Osztály
    sajto@uni-nke.hu

  • NKE Informatikai Igazgatóság 
    ini@uni-nke.hu

Linkek

  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem
  • Fejlesztési Programok
  • Közszolgálati Tudásportál
+36 (1) 432-9000nke@uni-nke.hu
Kövessen minket a Facebook-on
Kövessen minket az TikTok-on!
Kövessen minket az Instagram-mon
Kövessen minket a Twitter-en
Kövessen minket a YouTube-on
Copyright 2025 © Közszolgálati Online Lexikon
AdatvédelemFelhasználási feltételekImpresszumAkadálymentesítési nyilatkozat